8,9 százalékkal nőtt az ipari termelés

8,9 százalékkal nőtt áprilisban az ipari termelés az előző évhez képest. Sikeresen szerepelt a villamosgép-gyártás és a gépjármű-gyártás, Az uniós csatlakozás hatására azonban visszaesett az élelmiszer és dohányipar. Csökkenésről tudósítottak a textiliparból is.

Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2005 áprilisában 8,9 százalékkal nőtt, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan adattal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A termelés volumene az év első négy hónapjában 3,6 százalékkal, míg az első három hónapban 1,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

A közlemény szerint az idén az első négy hónapban az ipari export 5,1 százalékkal, áprilisban 13,4 százalékkal nőtt az egy évvel azelőttihez viszonyítva. Az exportteljesítmény közel kétharmadát a feldolgozóipar két alága adta. Az év első négy hónapjában a feldolgozóipar legnagyobb exportőrének számító, a feldolgozóipari kivitel mintegy 40 százalékát képviselő villamos gép, műszer gyártás exportvolumene 7,5 százalékkal bővült. A legnagyobb súlyú alág kiemelkedő teljesítményéhez elsősorban a híradástechnikai cikkek termelése járult hozzá.

A feldolgozóipari kivitelből majdnem egynegyeddel részesülő járműgyártás 6,4 százalékkal növelte külpiaci eladásait. A feldolgozóipari termelés több mint hatodát adó járműgyártás volumene 13,9 százalékkal bővült. A dinamika erősödését az ágazat rendelésmutatói is alátámasztják. Az előző havi visszaesés után számottevő, 10 százalékos növekedés figyelhető meg a gép, berendezés gyártásában, ami nagyrészt az export élénkülésének köszönhető.

Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás volumene 9,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami részben az uniós csatlakozást követően megváltozott feltételek következménye. A textília, textiláru gyártás 8,5 százalékkal csökkent.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés 2005 első négy hónapjában csupán két régióban, a közép-dunántúli, valamint az észak-magyarországi körzetben bővült 20,8 százalékkal, illetve 11 százalékkal. A legnagyobb mértékű, 9 százalékos volumencsökkenést ebben az időszakban a dél-dunántúli régióban regisztrált a KSH.