Körbetartozást generált az áfavisszatartás

Vágólapra másolva!
Körbetartozási hullámot indított el a vállalkozások körében az uniós adószámmal rendelkező áfa-visszaigénylőknél elrendelt ellenőrzés. Az áfa visszatartása elsősorban a magyar tulajdonú cégeknél okozott fennakadásokat, a külföldi tulajdonúak inkább nyertek az intézkedésen - értesült a Népszabadság.
Vágólapra másolva!

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének kutatói azt vizsgálták, milyen hatása volt az átfogó ellenőrzésnek a vállalkozások gazdálkodására. A több mint ezer megkérdezett cég közül 11 százalékot érintett közvetlenül az áfavisszatartás. Az ellenőrzött cégek 63 százaléka szerint az intézkedés hatott pénzügyi helyzetére. A többség (45 százalék) kis- vagy közepes mértékű hatásról számolt be, 11,5 százalékuk gazdálkodását viszont nagymértékben befolyásolta a lépés. Hat százalékuk azt válaszolta, hogy a forgalmi adó kifizetésének késlekedése veszélyeztette a működőképességét - mondta el a Népszabadságnak a felmérés egyik készítője, Tóth István János, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A Draskovics Tibor előző pénzügyminiszter által tavaly októberben elrendelt intézkedés nemcsak az ellenőrzött cégeket érintette kedvezőtlenül. Azokat is hátrányos helyzetbe hozta, amelyeket nem vizsgált az APEH, de kapcsolatban álltak olyan ellenőrzött vállalkozással, amely pénzügyi helyzetét erősen befolyásolta az áfavisszatartás. A januárban egy háromszáz cégre kiterjedő minta alapján készített elemzésből kiderül, hogy 2001 óta 14 százalékkal, 35 százalékra nőtt azoknak a cégeknek a száma, amelyek a határidőn túl kapják meg számláik ellenértékét. Változatlanul a cégek 31 százaléka fizet késedelmesen.

Az áfavisszatartás kedvezőtlenül befolyásolta a cégek üzleti kilátásait is. A felmérésekből megállapítható, hogy a "Draskovics-hatás" önmagában rontotta a cégek üzleti helyzetét, vagy még nehezebb helyzetbe hozta a rosszul működőket. Az intézkedés a gazdasági teljesítmény jelentős hányadát kitevő vállalkozásokat érintette. Az ellenőrzött cégek adták tavaly az összárbevétel 47, az export 85 százalékát, s e cégeknél dolgozott a megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak 21 százaléka.

Az áfa-visszatartás elsősorban a tisztán magyar tulajdonú cégekre hatott kedvezőtlenül, a külföldi tulajdonúak szinte meg sem érezték annak negatív hatását. Ellenkezőleg, még nyertek is a késedelmes kifizetésen, hiszen a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, azaz 15-20 százalékos pótlékot fizetett a határidőn túli utalásokkor az APEH.

A kutatók készülő tanulmányukban azt is kifogásolják, hogy az intézkedés eredményességéről nem látott napvilágot részletes és egyöntetű értékelés. Az Állami Számvevőszék megállapításai szerint a revizorok összesen 9,7 milliárd forintnyi adóhiányt tártak fel, amiből 4,5 milliárd forint adókülönbözetről született első fokon határozat. Ebből a múlt hónap végén 1,8 milliárd forint volt jogerős, amire félmilliárd forint bírság rakódott. Ezzel szemben összesen 8,1 milliárd forint késedelmi pótlékot fizetett ki az adóhivatal az érintett vállalkozásoknak - írja a Népszabadság.

Nincsenek adatok arról, hogy az európai uniós adóhatóságok felfedtek-e olyan áfacsalási esetet, amikor a határellenőrzés megszűnését használták volna ki a vállalkozások. A felderítési arány is ismeretlen, s a csalási összegről sincsenek pontos adatok. Az Európai Bizottság jelentései szerint Spanyolországban és Portugáliában a GDP 0,1-0,2 százaléka tűnt el az áfacsalások révén. A bizottság tavalyi jelentésében az olvasható, hogy az unió néhány tagállamában becslések szerint az áfabevételek tíz százalékát csalják el az adózók.