Magántőkét vonna a kutatásba a kormány

A kormány által elhatározott adócsökkentés 200 milliárd forinttal kevesebb bevételhez juttatja a költségvetést, amit valamilyen módon ellentételezni kell. A kormányzat az állami szektor kiadásainak lefaragásával biztosítaná a kieső összeg felét. A szándékok szerint bizonyos kutatási területeken a jelenleginél határozattabban segítenék a magántőke részvételét.

Július elején olyan információk láttak napvilágot, miszerint az elképzelések között szerepel a közalkalmazottakat foglalkoztató kutatóintézetek privatizációja, illetve a tevékenységek - dolgozókkal együtt - külső vállalkozásba adása is. Csak a felsőoktatás keretében működő kutatókapacitás magánszférába szervezése sok ezer dolgozót érintene. További részletek a tervezett magánosításról azonban akkor nem kerültek a nyilvánosság elé.

Kimondottan a költségvetési kutatóintézetekkel kapcsolatban Kóka János Gazdasági Miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy nincs szükség az MTA olyan területeire, amelyek nem szolgálják közvetlenül az ország versenyképességét.

Egyes szakemberek szerint a privatizáció veszélybe sodorná a költségvetési kutatóintézetek egész hálózatát. Elutasította, és bírálta a drasztikus magánosítás elképzelését Kroó Norbert akadémiai alelnök, és Gazsó Ferenc, az MSZP társadalompolitikai tagozatának vezetője is. Az ügy politikai port is felvert. Pálinkás József, a Fidesz-kormány oktatási minisztere egy másik napilapban úgy nyilatkozott, a jelenlegi kormány az alapkutatások szféráját is "termelőerővé" alakítaná. Ezt visszatérő fenyegetésnek minősítette.

Újabb, szerdai lapinformációk a Kormányszóvivői Irodára hivatkozva arról számolnak be, hogy nincs szó a közalkalmazottakat foglalkoztató intézmények magánosításáról. Ezek szerint a kormány mindössze elősegítené a tőkebevonást azon alkalmazott tudományok esetében, melyben a magántőke is érdekelt.

Kérdésünkre a Kormányszóvivői Iroda megerősítette: az elképzelések nem privatizációról, hanem a magántőke bizonyos kutatási területeken való aktivizálásáról szólnak. Mindenesetre az út nem ismeretlen, bár hazánkban egyelőre meglehetősen ritka. Jelenleg is működő gyakorlat, hogy a kutatóbázisok részint állami, részint külső forrásból biztosítják tudományos tevékenységük költségeit. A pályázati kiírások, valamint együttműködési, megrendelési szerződések révén több nagy cég megjelent már a magyar k&f területein. Piacképes szegmensekben, főleg a technológiai ágazatban a kutatás és fejlesztés eddig is részesült a magántőkéből.

Bár a háttérmunka már elkezdődött, konkrétumokról a Kormányszóvivői Iroda még nem nyilatkozott. Tájékoztatásuk szerint, a konstrukció részletei a költségvetési törvény keretén belül, tehát elvileg négypárti vita után kerülnek elfogadásra.