Előítéletek gátolják az orosz befektetéseket

Vágólapra másolva!
Ahhoz, hogy az orosz-magyar kereskedelem lendületete hosszabb távon fenntartható legyen, jelentős üzleti beruházásokra lenne szükség mindkét oldalon. Mindamellett moszkvai elemzők szerint az orosz befektetők politikai pluszköltségekkel számolhatnak a magyar piacon.
Vágólapra másolva!

Néhány jelentős befektetés kellene mindkét oldalon ahhoz, hogy a kereskedelmi forgalom dinamikája hosszú távon fenntartható legyen, állapította meg Székely Árpád új moszkvai nagykövet, általános véleményt fogalmazva meg.

Az orosz üzletemberek, stratégiai partnerek magyar piac iránti érdeklődését azonban lehűtheti, hogy időnként a magyar hatóságok érthetetlen pozíciójába ütköznek, mondta Leonyid Rejman orosz informatikai miniszter e hónap elején Budapesten az ItarTassz-nak, miután Kóka János gazdasági miniszterrel előkészítette a miniszterelnöki vizittel egybekötött vegyesbizottsági ülést.

Mihail Fradkov, aki az újjáalakult kormányközi gazdasági együttműködési bizottság első ülése alkalmából tesz munkalátogatást Magyarországon, kedden találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.

Az Oroszországba irányuló, zömmel ipari termékekből álló magyar export 41 százalékkal bővült ez év első felében, 553 millió dollárra, míg a főleg energiahordozókból álló import 32 százalékkal nőtt, 2,161 milliárd dollárra.

Ezzel folytatódott az elmúlt három év irányzata, amikor a magyar kivitel, az olajkonjunktúra táplálta orosz vásárlóerő vonzására, gyorsabban nőtt ugyan, mint a főleg az olajszámla miatt dráguló behozatal, de még mindig eltörpült mellette. Így a deficit egyelőre tovább terebélyesedett, a tavalyi 2,4 milliárd dollár után az idén már az első félévben 1,5 milliárd dollárra rúgott.

Moszkvai elemzők szerint az orosz befektetők politikai pluszköltségekkel számolhatnak a magyar piacon. Nem elég gazdaságilag előnyös tervet prezentálniuk, hanem költeniük kell a velük szemben mutatkozó előítéletek leküzdésére, propagandára, pártok közötti lavírozásra is, ami csökkenti tőkéjük jövedelmezőségét más piacokhoz képest, vélte a Renaissance Capital beruházási bank elemzője.

Mivel Magyarországon már csak kevés nagy privatizációs lehetőség maradt, orosz üzleti körökben csalódást keltett, hogy a Malév eladására kiírt pályázat eredménytelenül zárult, noha az öt orosz légitársaságot összefogó Air Union az utasszám jelentős növelését biztosító, ésszerű ajánlatot tett a Borisz Abramovics résztulajdonos, igazgatótanácsi elnök által ellenőrzött AirBridge Magyarország Rt. útján.

Az ÁPV Rt. azzal indokolta a tárgyalások beszüntetését, hogy a Budapest Airport Rt. privatizálása nagyarányú fejlesztéssel kecsegtet az új tulajdonos részéről, ami a Malévtől is hasonló fejlesztést követelhet meg. Így, ha az orosz konzorcium egy későbbi újabb pályázaton megint indulna a Malévért, akkor nagyobb kihívással nézhet majd szembe.

Fotó: MTI
Metróépítéssel is mélyítenék a kötődést

A két kormány ösztönzi vegyesvállalatok létrehozását az informatika területén, ahol az orosz édekeltség ugyancsak az EU-piacra való bejutás lehet. Orosz befektetőkre számítanak az EU-kapuvá vált Záhonyban, magyar-orosz-ukrán vegyesvállalat keretében tervezett logisztikai központ (nyomtávváltás, raktározás, feldolgozás) kiépítéséhez is. A miskolci közös nanotechnológiai kutatóközpont létesítésében még tárgyalnak az orosz anyagi hozzájárulás mértékéről. A központ köré települhetnek majd olyan vegyesvállalatok, amelyek kiaknázzák a kutatási eredményeket. A magyar gazdasághoz való orosz kötődést mélyítené, ha moszkvai cégek nyerni tudnának a 4-es metró pályázatain. Az orosz kötődésnek használna, de a magyarországi vitákat felkorbácsolhatja az esetleges részvétel a paksi atomerőmű üzemidejének tervezett meghosszabbításában.

A magyar cégek közül a Molnak és a Richternek van jelentős beruházása Oroszországban. A Mol új partnere, a Russneft, amely a hatóságilag tönkretett Yukos 50 százalékos részesedését szemlátomást kivásárolta a hanti-manysiföldi termelő vegyesvállalatban, mára középméretű olajcéggé nőtte ki magát. Bár tulajdonosa, Mihail Gucerijev tekintéllyel rendelkezik a szakmában és jó kapcsolatokkal a Kremlben, még nem formalizálta a vételt, talán a konkurens nagy halak politikai nyomásától tartva.

Mindenesetre a Mol további beruházásokra törekszik Oroszországban, hogy új lelőhelyekre, olajkészletekre tehessen szert. A Richter viszont, amely az 1999-es válságévben vette meg Moszkva melletti üzemét, a termelés bővítésével igyekszik alkalmazkodni a hazai gyártású gyógyszereket preferáló orosz támogatási rendszerhez. Új beruházást hajt végre az Egis 51 százalékos tulajdonosával, a francia Servier-vel együtt. Podolszk mellett a közeljövőben beinduló üzemükben szintén az orosz piacon már bevezetett termékeik egy részét fogják gyártani.

A RuszNyefty a Mol partnere Oroszországban/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/20050915arusznyefty.htmlNem adják el a Malévot/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/20050826nemadjak.htmlKockázatosnak tartja a Malév-eladást a Fidesz/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/20050822kockazatosnak.html