1,3 milliárdos bírság kartellező útépítőknek

Vágólapra másolva!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa 1,313 milliárd forint bírságot vetett ki 14 kartellező út- és hídépítő cégre, amelyek az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által 2001-ben és 2002-ben kiírt hat főút építésével kapcsolatos közbeszerzési pályázatokon vettek részt.
Vágólapra másolva!

A GVH közleménye szerint az út- és hídépítő cégek rögzítették, hogy adott pályázatot melyik cég szerzi meg, illetve, hogy esetenként a nyertesek alvállalkozóként mely másik vállalkozást vonják be. A versenytanács határozatából kiderül, hogy a jogsértéssel érintett pályázatok értéke mintegy 13,7 milliárd forintot tett ki.

A GVH rendelkezésre álló személyes feljegyzések és nyilatkozatok alapján a Vegyépszer kivételével, az érintett 13 cég 2001. nyarán megállapodott abban, hogy ki fogja megnyerni a 47-es főút debreceni bevezető szakaszának III. ütemére, az Algyő-Hódmezővásárhely közötti szakasz négysávosításának I. ütemére, a Bojt-Hencida összekötő útra, és a 4-es főút törökszentmiklósi szakasz építésére kiírt közbeszerzési eljárásokat, és az ezekből származó bevétel miként fog megoszlani a munkákban fő- vagy alvállalkozóként résztvevő vállalkozások között.

A versenytanács a 61-es főút Kaposvár Északi elkerülő út II. szakasz építése tárgyában, a rendelkezésére álló feljegyzések és nyilatkozatok alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatok leadása határidejének letelte előtt a későbbi győztes, a Vegyépszer Rt. és több más vállalkozás képviselői találkoztak és egyeztettek egymással.

A GVH azt is megállapította, hogy több vállalkozás a 3-as főút Garadna elkerülő szakasz építése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán jogsértő módon megállapodott a nyertes személyében, illetve abban, hogy mely cégek kívánnak alvállalkozóként részt venni a munkában.

A GVH közleménye szerint az ilyen típusú kartell az Európai Unió versenyjogi gyakorlata szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású. A versenytanács, követve korábbi határozatait, a bírság kiszabása során tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.