A "földosztás" is áremelkedést idéz elő

Nem a sokak által emlegetett földosztásra készül a kormány a kedvezményes állami földvásárlási lehetőséggel, hanem birtokpolitikai lépésről van szó. A kabinet szándékai szerint elsősorban a kisebb és közepes gazdaságok vásárolhatnának földet a Nemzeti Földalap (NFA) kezelésében lévő állami földvagyonból húszéves vagy még hosszabb futamidőre, 3-4 százalékos kamat mellett - írja a Napi Gazdaság.

A kormány tervei szerint elsősorban a kisebb és közepes gazdaságok vásárolhatnának az állami földvagyonból húszéves vagy még hosszabb futamidőre, 3-4 százalékos kamat mellett. Ezt a BUBOR-hoz igazodó kamattámogatással lehetne elérni, legalábbis az agrártárca jelenlegi tervei szerint - értesült a lap. Az egyeztetésre szétküldött jogszabálytervezetről ugyanakkor nem nyilvánított még véleményt az ügyet "levezényelni" hivatott Földhitel- és Jelzálogbank Rt., de azt már jelezte, hogy lesz észrevétele.

Pedig a kedvező, hosszú futamidő és a piacképes fedezet, a termőföld mellett éppen a kamatszint az, amelyből kiderül, mennyire jó egy hitel. Agrárfinanszírozással foglalkozó banki szakértők szerint ami jó a hitelt felvevő ügyfélnek, nem biztos, hogy jó a bankoknak. A termőföld ugyan jó biztosítéknak számít, mivel - bár banki tulajdonba nem kerülhet - a piacon értékesíthető, a pénzintézeteknek azonban biztosnak kell lenniük abban is, hogy a kényszerből értékesítendő termőföldre lesz majd vevő. A föld árára vonatkozó várakozások biztatóak, minimum értéktartó vagy inkább emelkedő árakkal lehet számolni - teszik hozzá a bankosok.

Megfigyelők szerint egyáltalán nem mindegy, hogy ki végzi az értékbecslést az eladó állami földek esetében. A lap értesülése szerint erre a földért életjáradékot program keretében már beválta megoldást alkalmazná az NFA.

Azzal a megfigyelők is egyetértenek, hogy előreláthatóan minden, még az állami eladáshoz kapcsolódó kedvezményes hitelkonstrukció is a föld áremelkedésének irányába hat. Az átlagár ma 350-400 ezer forint, de például Debrecen környékén 40 aranykoronás földekhez még hektáronként 1 millió forint körüli áron is alig lehet hozzájutni.

Az NFA vagyonához tartozó összes terület jelenleg 1,48 millió hektár. Az NFA készpénzért több mint 2100 hektár termőföldet vásárolt, mintegy 648 millió forintért, azaz átlagosan 300 forintos hektáronkénti áron. Az életjáradék-program keretében 11 404 szerződést kötött meg, átlagosan havi 31 300 forintos életjáradék kifizetésével. Egyelőre nem tudni tehát, hogy az állam - amellett, hogy támogatással folytatja a birtokrendezést - jó üzletet is köt-e majd a leendő vásárlókkal.

A kérdés azonban nem ez. A KSH adatai szerint Magyarország mezőgazdasági területet az uniós csatlakozás idején 5 millió 864 ezer hektár volt, ami ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági terület döntő része- 76,9 százaléka - termőföld.

A földek túlnyomórésze, 88 százaléka már 1998-99-ben magántulajdonban volt, csakhogy a néhány hektáros, több tagból álló birtokok részei egymástól sokszor igen távol esnek, pedig inkább a nagyobb, egybefüggő területeken lehetne hatékonyan termelni. Nem véletlen, hogy tavaly a mezőgazdasági területet művelő egyéni gazdálkodók száma 52 ezerrel csökkent az előző évhez képest, miközben a gazdasági szervezeteké 60 ezerrel nőtt.

A helyzet normalizálását hozná, ha a gazdálkodóknak sikerülne szétaprózott földjeiket egymás mellettire "cserélniük" - erre különben eddig is volt lehetőség például adásvétel útján, akár az NFA közreműködésével.