Változatlanul hagyta a kamatot az EKB

Változatlanul két százalékon hagyta athéni kamatdöntésén az irányadó alapkamatot az Európai Központi Bank. Az EKB 2003. nyara óta változatlanul tartja az alapkamatot. A bank célja továbbra is az árstabilitás fenntartása.

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki, Athénban tartott kamatértekezletén változatlanul, 2,00 százalékon hagyta irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. Az EKB alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlan.

A döntést megelőlegezte, hogy Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke hétfőn úgy nyilatkozott: nem kielégítő az euróövezet gazdasági növekedése, pedig a történelmileg alacsony kamatok támogatják a növekedést. Szerinte az euróövezeti GDP növekedése közelebb van a 2 százalékhoz, mint a 2,5 százalékhoz - bár ez is elég optimista becslés - a harmadik negyedévi valószínű, csekély javulás ellenére is -, ahhoz képest, milyen gyengék voltak a korábbi adatok.

Megerősítette, hogy a bank fő gondja mindazonáltal az árstabilitás. A tizenkét havi infláció, az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint, ugyan szeptemberben 2,5 százalékra gyorsult az euróövezet átlagában az augusztusi és a júliusi 2,2-2,2 százalékról, meghaladva az EKB "legföljebb 2 százalékos" célszámát, azonban a maginfláció minden bizonnyal a múlt hónapban sem jelzett belső inflációs nyomást. Az energiaárak nélkül a tizenkét havi infláció augusztusban is csak 1,3 százalékos volt, csakúgy, mint a megelőző két hónapban, és kisebb is a májusi 1,5 százaléknál, meg főleg a tavaly augusztusi 2,0 százaléknál.

A magas olajárak miatt az Európai Központi Bank szeptember elején - az idén harmadszor - már csökkentette növekedési előrejelzését: az EKB jelnelegi várakozása szerint csak 1,3 százalékos lesz a hazai össztermék (GDP) bővülési üteme, az általa korábban jelzett 1,4 százalék helyett. Az EKB most csak 1,8 százalékos euróövezeti GDP-növekedésre számít a jövő évben, a korábban becsült 2,0 százalék helyett. Az euróövezeti pénzügyminiszterek már a július közepén tartott tanácskozásukon 1,3 százalékra csökkentették előrejelzésüket a térség idei gazdasági növekedésére, a korábban jósolt 1,6 százalékról. Néhány hónapon belül másodszor csökkentették az előrejelzést: az év elején még 2 százalékos növekedést jósoltak.