Becsengettek: létrejött az Érték- és Árutőzsde

2005.11.02. 12:44

Szerdán kezdetét vette a kereskedés az integrált Érték- és Árutőzsdén. A két tőzsde összeolvadásával véget ért az önálló magyar árutőzsde legújabb kori, 16 évig tartó története.

Az áru és értéktőzsde integrációja része annak a stratégiának, hogy a BÉT meghatározó tőzsde legyen a régióban - mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Egy esetlegesen megvalósuló közép-kelet-európai tőzsdeszövetségbe a BÉT az árupiaccal olyan szekciót visz be, amellyel a többiek nem rendelkeznek a régióban.

A várakozások szerint a Budapesti Árutőzsde gabona és devizapiacának integrálása évi 50-60 millió forinttal javítja a BÉT nyereségét. Az árutőzsdei kereskedők átvételével a tőzsde 12 új taggal bővül, a gabonakereskedelem révén pedig nő a BÉT termékkínálata, ami újabb lehetőséget teremt a külföldi kereskedő cégek bevonására - mondta el a BÉT elnöke.

A szakma szempontjából rendkívül fontos a tőzsde léte és munkája főleg a gabonakereskedés, amelyben sokkal nagyobb szerepre kell szert tennie a tőzsdének - hangsúlyozta Gráf József, földművelési és vidékfejlesztési miniszter a tőzsdei integráció létrejöttének alkalmából tartott sajtótájékoztatón Budapesten, szerdán.

A miniszter az árutőzsde legnagyobb szakmai sikerének nevezte azt, hogy a tőzsdei ár referenciává vált, továbbá kiemelte, hogy a régió egyetlen hatékonyan működő gabonatőzsdéje a budapesti. A gabonaexport lehet az egyik olyan terület, amelynek a jövőben szorosan kell kapcsolódnia a tőzsde munkájához - tette hozzá a miniszter.

Az egyesítésről szóló tárgyalások többször is napirendre kerültek a két társaságnál, a legutóbb 2003-ban, amelyek végül 2005 októberében az egyesülés sikeres létrejöttével zárultak. A két piac egyesülése valójában az árupiacok BÉT általi átvételét jelentette, amellyel párhuzamosan a BÁT beszüntette saját piacának működtetését, így formálisan nincs szó a két tőzsde intézményének egyesüléséről, illetve a BÁT BÉT-be való olvadásáról.

A vertikálisan integrált tőkepiaci modell legfőbb előnye az lehet, hogy a piaci szereplők igényeinek kiszolgálása még hatékonyabban valósulhat meg egy intézmény keretein belül. A tőzsdei és elszámolási szolgáltatások piacán egyre inkább érezhetővé válik Magyarországon is a tőkepiacok globális nyitottsága. Hiszen erősödik a verseny, a globális tőkepiacon kell megállniuk a helyüket az intézményeknek, melyre együttes erővel, a fejlesztések összehangolásával és komplett szolgáltatási skálával nagyobb esélyük van.

Az áru termékek kereskedésére az a konszenzus született, hogy a BÉT egy önálló, új szekcióban biztosítja a termékek kereskedhetőségét, a kereskedett termékek körét pedig alapvetően a BÁT igényei határozzák meg.

A pénzügyi termékek körének kialakításáról a tárgyalások a BÉT és a BÁT képviselői között 2004 februárjában kezdődtek meg a deviza- és kamatpiaci szereplők bevonásával. A tárgyalások során - az elszámolóház érveit is figyelembe véve - a BÉT az ügyletkörök tekintetében elfogadta a BÁT-gyakorlatot, azaz a piacok integrációjával a BÉT deviza, illetve kamat ügyletköre egy egységes pénzügyi ügyletkörré olvadt össze. Az elszámolóházi biztosítékok kapcsán pedig elfogadták a szereplők, hogy a KELER egységes Kollektív Garancia Alapot működtessen a származékos és az áru szekcióra.

A tárgyalások eredményeként, a két piac szereplői által megfogalmazott igényeknek megfelelően alakította ki a BÉT a közös piac termékkörét. Ahhoz, hogy az így kialakult termékek az integrált piacon megjelenhessenek, szükséges volt az, hogy valamennyi olyan BÁT-on kereskedett termék, amely az integrált piaci termékkörbe bekerült, megjelenjen a BÉT-en is az indulásig, és a termékek jellemzői teljesen azonosak legyenek a két tőzsdén.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK