Olvasóink nem bíznak a 2010-es euróban

Egyre kevésbé bíznak az emberek abban, hogy az ország 2010-ben belép az eurózónába. Az [origo] felméréséből kiderül: szép számmal akadnak olyanok is, akik egyáltalán nem szeretnének megválni a forinttól. Noha a kormányzat egyelőre kitart azon álláspontja mellett, hogy sikerül a kijelölt időpontban bevezetni az eurót, olvasóink többsége szerint három-négy évet csúszik a közös valuta bevezetése. Az Európai Unió legfrissebb felmérése szerint a magyarok támogatják leginkább a közös valuta bevezetését.

Pesszimisták az emberek a 2010-es euró-bevezetéssel kapcsolatban. Az [origo] arról kérdezte olvasóit, hogy mikorra várják a közös valuta bevezetését. Noha a kormányzat több ízben hitet tett a közös valuta bevezetése 2010-es bevezetése mellett, a költségvetési hiánnyal folytatott bűvészkedés nem múlt el hatás nélkül.

Az [origo] azon kérdésére, hogy lehetséges-e az euró 2010-es bevezetése, több mint 15 000 olvasónk válaszolt. A legtöbben (39,6 százalék) azok voltak, akik szerint 3-4 évet késik a közös valuta bevezetése. Az olvasók kevesebb mint negyede (23,8 százalék) gondolja úgy, hogy Magyarország 2010-re teljesíti a maastrichti kritériumokat, és bevezetheti az eurót.

Olvasóink tizede az EU nagylelkűségére épít a közös valuta bevezetésében: 10,2 százalék úgy gondolja ugyanis, hogy az EU enged majd a szigorú kritériumokból, és ennek köszönhetően az ország felkészületlensége ellenére bevezethetjük a közös valutát.

Fontos azonban figyelembe venni azt is, hogy válaszadó olvasóink több mint negyede (26,5 százalék) úgy gondolja, hogy egyáltalán nincsen szükség az uniós közös valutára, és az euró helyett inkább a forintot kellene megtartani.

A Pénzügyminisztérium az [origo] közvélemény-kutatási eredményeire reagálva közölte: "A kormány úgy látja, hogy 2008-ra sikerül teljesíteni a maastrichti feltételeket." Jövőre az államadósság 58 százalék lesz, az infláció pedig 3 százalékon áll majd, az államháztartás hiánya 4,7 százalékra csökken a kormányzat előrejelzése szerint.

A PM szerint természetes, hogy a lakosság egy része ragaszkodik a nemzeti valutához, ahogy az is, hogy félnek a változástól. Ugyanakkor a tárca szerint minden területen terjed az euróhasználat, ez pedig önmagában segíti a közös valuta bevezetését.

Euró-nyilatkozatháború

Az euró 2010-es bevezetése körüli bizonytalanságok akkor kezdődtek el, amikor az Ecostat, az Unió statisztikai hivatala szeptember 15-én bejelentette: nem fogadja el, hogy a kormány az autópályapénzeket nem számolta bele a költségvetési hiányba. Az addig viszonylag jónak tekintett költségvetési hiányszám felborult, tarthatatlanná vált a konvergenciaprogram. Ráadásul nagy külföldi elemzők is elkezdték hangoztatni, hogy Magyarország nem képes a maastrichti kritériumok teljesítésére 2010-ig.

Ugyanakkor kiderült: az államháztartás reformja nélkül nem lehet teljesíteni a maastrichti kritériumokat. Járai Zsigmond jegybankelnök a szeptemberi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján kijelentette: a jelenlegi gazdaságpolitika mellett lehetetlennek tartja, hogy 2010-re sikerül bevezetni az eurót.

Noha a Pénzügyminisztérium mindvégig a 2010-es euró melletti elkötelezettségét hangsúlyozta, Gyurcsány Ferenc októberben már az esetleges euró-halasztást is meglebegtette, mondván, lehetséges, hogy jobb ha nem kapkodva vezetjük be az eurót, mint a miniszterelnök október elején elmondta: "nincs okunk bármi áron gyorsan menekülni nemzeti valutánktól".

Ezt követően azonban olyan nyilatkozatok jelentek meg, amelyek mind a 2010-melletti szilárd elkötelezettséget hangsúlyozták. Pénteken a miniszterelnök a Financial Times Deutschlandnak nyilatkozva kifejtette: szerinte reális cél a 2010-es euróbevezetés. Szerinte, amennyiben tartjuk a négy százalékos GDP-növekedést, képesek vagyunk az államháztartási deficitet évente több mint egy százalékkal csökkenteni. A deficit jelenleg 6 százalékon áll, ez pont a duplája az euró bevezetéséhez szükséges három százaléknak.

Örülünk is, meg nem is

Az Európai Unió Eurobarometer felmérésének pénteken közzé tett adatai szerint Magyarországon az átlagosnál pozitívabbnak tartják az euró bevezetésének következményeit. A magyarok 56 százaléka gondolja úgy, hogy pozitív hatásokkal jár majd az uniós valuta bevezetése, 33 százalék gondolja úgy, hogy a hatás negatív lesz. Ez meghaladja az euró tizek átlagát tekintve a lakosság 49 százalék gondolja úgy, hogy a hatás negatív lesz.

A magyar válaszadók többsége egyébként örül annak, hogy a forintot felváltja a közös valuta: 49 százalék támogatja, míg 37 százalék ellenzi a pénzcserét. Az euró-ügyben eddig éltanulónak számító balti országokban a lakosság jó kétharmada nem örül a nemzeti valuta levesztésének.

Kérdés, hogy a lakosság mikor szeretne megszabadulni a nemzeti valutától. Az Eurobarometer felmérésének eredményein is megmutatkozik az utóbbi hónapok euró-nyilatkozatainak összezavaró hatása. Magyarországon a második legmagasabb azok aránya (29 százalék) akik szerint a közös valuta bevezetését a lehető legkésőbbre kellene halasztani. Az uniós felmérés szerint Magyarországon egy év alatt két százalékkal csökkent azok száma, aki szerint minél előbb be kell vezetni az EU közös valutáját, ugyanakkor 8 százalékkal többen vannak azok, akik a lehető legtávolabbra tolnák az euró bevezetését.

Barsi Szabó Gergely