Vegyépszer kontra Strabag: új eljárás indul

Az Fővárosi Bíróság (FB) nem jogerősen hatályon kívül helyezte a Közbeszerzések Tanácsának Döntőbizottsága (KDb) határozatát az M7-es autópálya 2001-2002-es felújítása, illetve továbbépítése ügyében és új eljárás lefolytatására kötelezte kedden Budapesten.

Az Fővárosi Bíróság (FB) nem jogerősen hatályon kívül helyezte a Közbeszerzések Tanácsának Döntőbizottsága (KDb) határozatát az M7-es autópálya 2001-2002-es felújítása, illetve továbbépítése ügyében és új eljárás lefolytatására kötelezte kedden Budapesten.

Az ügy előzménye, hogy a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. mint beruházó 2001. március 19-én közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződést az M7-es autópálya felújítására és továbbépítésére a Vegyépszer és a Betonút Rt. alkotta Magyar Autópálya-építő Konzorciummal.

A felperes Strabag Építő Kft. erről 2001. május 16-án értesült, ezért a KDb-től kért jogorvoslatot, miszerint közbeszerzés alá tartozó szolgáltatásról van szó. A KDb elutasította a társaság kérését, ami ellen a Strabag bírósághoz fordult. A per gyakorlatilag 2003. októbere óta szünetelt. Az ügyben másodlagos felperesként az NA Rt. is részt vesz. Az ítélet ellen 8 napon belül a fővárosi ítélőtáblához lehet fellebbezést benyújtani.

A Strabag érvei között szerepel, hogy ha a bíróság nem találná megállapíthatónak az állami pénzköltés tényét, az autópálya-építés akkor is közbeszerzés alá tartozna, mivel a ráfordítás minimum állami támogatásnak minősül, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a beruházó NA Rt. kapott. Erre utal szerintük, hogy a 60 milliárd forintnyi hitel visszafizetéséért a kormány készfizető kezességet vállalt.

Az FB keddi ítéletének indoklása szerint azért kell a KDb-nek új eljárást lefolytatnia, mert egyrészt a KDb vonatkozó határozata jogszabálysértő, másrészt a jogi tényállás, hogy állami pénznek minősül-e amit a központi költségvetéstől tőkeágon az MFB kapott, tisztázatlan maradt.

A bíróság szerint ügydöntő, hogy került-e állami támogatás az NA Rt.-hez. E tekintetben a bíróság szerint nem az állami pénz útja, hanem annak forrása a mérvadó, ami egyértelműen az állami költségvetés volt. Ugyanis a központi büdzsében autópálya-építésre akkor nevesítve volt az a 35,2 milliárd forint, ami az MFB-hez, majd az NA Rt.-hez jutott.

Az is vizsgálandó, hogy ez az összeg elérte-e a konkrét beruházás 50 százalékát vagy sem, mert ez esetben kötelező lett volna közbeszerzési eljárást kiírni.

A döntőbizottság szerint nekik csak a közbeszerzési törvény szabályainak betartását kellett vizsgálniuk, azt, hogy az NA Rt. a jogszabály hatálya alá tartozik-e vagy sem. Értékelésük szerint, mivel egy akkori kormányhatározat az autópálya-építést és felújítást kivette a közbeszerzési törvény hatálya alól, ezért a döntőbizottságnak nem volt hatásköre ezzel foglalkozni.

E kérdés tisztázására, miszerint a kormányhatározat normatívvá tehető-e, az FB 2002. június 6-án alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett, ezért akkor az arról folytatott közigazgatási pert felfüggesztették. Az Alkotmánybíróság 2003 nyarán azonban úgy foglalt állást, hogy érdemben nem foglalkozik a beadvánnyal, azt elutasítja. Ezután folytatódhatott 2003 októberében az FB közigazgatási pere, amelyben többszöri halasztás után született meg a bírósági döntés kedden.