Magyarország a legsikeresebb a szegénység felszámolásában

Magyarország a legsikeresebb a közép- és kelet-európai országok közül a szegénység felszámolásában, áll a The Economist térségi elemzésében. A lap szerint a legfontosabb kérdés az, hogy mely volt kommunista országok nem képesek tartósan felszámolni a szegénységet. Az Economist szerint a nyolc újonnan csatlakozott EU-tagország és Horvátország sikeres a szegénység visszaszoraításában.

A vezető londoni gazdaságpolitikai hetilap pénteken megjelent legfrissebb száma, amely átfogó elemzést közöl a kelet-európai gazdaságokról, azt írja, hogy a Világbank alapdefiníciója szerint napi 1 dollár vagy annál kevesebb jövedelem jelenti a szegénységet. A "hideg közép- és kelet-európai ex-kommunista országokban" azonban, amelyekben többet kell költeni fűtésre és ruházkodásra, 2,15 dollár a szegénységi szint.

A térségben sokan kapaszkodtak e szint fölé: csak 1998 és 2003 között 40 millióan emelkedtek ki a szegénységből, igaz, 60 millióan viszont még mindig szegénynek számítanak. A legjobb teljesítményt Magyarország nyújtotta, ahol "szinte senki nem él szegénységben"; a legrosszabb a helyzet Tádzsikisztánban, ahol a szegények aránya 70 százalék.

A lap szerint azonban a nagyobb kérdés az: mely volt kommunista országoknak van esélyük arra, hogy egy nemzedéken belül felzárkózzanak a gazdag világhoz, és melyek maradnak meg szegénységben az évszázad hátralévő részében. Az elemzés szerint a legfényesebb kilátásaik azoknak az országoknak vannak, amelyek eddig is a legjobban teljesítettek: ez a nyolc új EU-tag és a hamarosan csatlakozó Horvátország.

Ezek az országok két nagy kérdésben helyesen cselekedtek. Az első a nyitottá válás a külkereskedelem felé, ami erősen kapcsolódik a gazdasági növekedéshez, ugyanis a külföldi cégek versenye akár a hazai, akár az exportpiacokon meredeken emeli a termelékenységet. A második, nehezebben mérhető tényező azoknak az intézményeknek a megléte, amelyek működőképessé teszik a kapitalizmust, bizalmat teremtenek, felszámolják a kartelleket, megzabolázzák a kapzsi hivatalnokokat, gondoskodnak a szerződések betartatásáról, és védik a magántulajdont, áll a The Economistban.

Az elemzés szerint élénk vita tárgya, hogy ebben egyes országok miért jobbak másoknál. Steven Fries, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ügyvezető főközgazdásza a lap idézete szerint "a politikai versenyhelyzetet és a törvényesség uralmát" emelte ki, amelynek alapján a tehetségtelen politikusok és hivatalnokok az állásukat kockáztatják, a korruptak pedig börtönben köthetnek ki.