A szlovéneknél lehet euró jövőre

Az euró előszobájában, az ún. ERM II rendszerben másfél éve várakozó három új uniós tagország közül jelen állás szerint egyedül Szlovénia esetében valószínűsíthető, hogy jövő év elején csatlakozik az euróövezethez. A Szlovéniával együtt 2004 júniusában az ERM II-be lépő, szintén 2007-es euróbevezetést megcélzó másik két tagállam közül Észtország a magas infláció miatt majdnem biztosan nem csatlakozhat, míg a szintén - igaz, kisebb mértékű - inflációs gondokkal küzdő Litvánia helyzete még kérdéses.

A tíz új uniós tagállam közül az említett hármon kívül később még négyen - Málta, Ciprus és Lettország tavaly májusban, míg Szlovákia novemberben - csatlakoztak az ERM II-höz. Ennek lényege, hogy a nemzeti valuta árfolyama legalább két éven keresztül 15 százalékkal nagyobb mértékben egyik irányba sem mozdulhat el a belépéskor rögzített értékhez képest az euróval szemben.

A két esztendő ez év júniusában esedékes lejárta után az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank konvergenciajelentést ad ki, amelyben megvizsgálja, hogy a három ország mennyiben teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges másik négy kritériumot. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a bizottság javaslatot tesz a tanácsnak, hogy az adott országot január 1-jével felvegyék az eurózónába.

Szlovénia megfontolt monetáris és fiskális politikájának köszönheti, hogy a legesélyesebb belépőként emlegetik. A tavaly négyszázalékos GDP-bővülést elérő országban a költségvetési hiány, illetve az államadósság szintje nem okozhat fejfájást, illetve a hosszú lejáratú kamatok szintje is megfelel az uniós követelményeknek. Egyedül a két százalékot meghaladó infláció adhat okot csekély aggodalomra. A központi bank úgy véli: az energiaárak növekedése még veszélyeztetheti a jövő évi euróbelépést- írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungra hivatkozva a Világgazdaság.

A tíz új csatlakozó állam közül a gazdasági mutatók alapján mintaországnak nevezett Észtországnak különösen fájó, hogy a közel négyszázalékos infláció miatt könnyen előfordulhat, hogy nem lesz tagja az euróbevezetés első körének. Az infláció megfékezése céljából a kormányzat el is halasztotta a további drágulással fenyegető adótörvények elfogadását. Az inflációs adatok ellenére a kormányfő és a jegybankelnök még mindig elérhetőnek tartja az első körös eurócsatlakozást. Más kritériumok terén Tallinn viszont kiemelkedően jól teljesít: tavaly az államadósság csupán a GDP 5,1 százalékát tette ki, míg az államháztartás mérlege 1,1 százalékos többletet mutatott.

Bár Litvániában a balti szomszédhoz képest jobbak az inflációs adatok, a 2,8 százalékos novemberi éves drágulás még mindig magasabb az euróbevezetéshez szükséges szintnél. A csatlakozás fontosságát mutatja, hogy a kormányzat fontolóra vette az önkormányzati választás elhalasztását, nehogy a választási kampány megzavarhassa az európai valuta bevezetését. Az infláció mellett a másik kérdőjel a litván euróbevezetés mellett, hogy Brüsszel egymásnak ellentmondónak találja a bankjegyek kibocsátásának szabályozását az alkotmányban, illetve a pénzügyi jogszabályokban. Az államadósságra és a költségvetési hiányra vonatkozó feltételeket azonban teljesíti Vilnius.