A növekedés ne legyen abszolút cél

A tudás, a civil szféra fejlesztését jelölték meg a nemzeti fejlesztés legfontosabb feladatául vezető társadalomtudósok. Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter a pannonhalmi apátságban vitatta meg szociológusokkal és politológusokkal a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet. A konferencián részt vevő szakemberek szerint nem lehet hosszú távú gazdasági sikereket elérni a társadalom megfelelő átalakítása nélkül, ugyanakkor a növekedésnek az embert kell szolgálnia.

A II. Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatos problémákat vitatta meg Pannonhalmán, a bencés apátságban a főapát, Várszegi Asztrik meghívására társadalomtudósokkal Baráth Etele európai ügyekért fellelős tárca nélküli miniszter. A találkozó a fejlesztés lehetőségeit vizsgáló Középpont Fórum harmadik ülése volt. A miniszter szerint a fő feladat elkülöníteni azokat a problémákat, amelyek azonnali megoldásra várnak, és kijelölni azokat, amelyeket középtávon, a 2007-2013-as időszak félidejében kell megoldani.

A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy a legfontosabb terület az oktatás - tudásfejlesztés, a közlekedés - ezzel a fizikai hozzáférés fejlesztése. Baráth Etele kiemelte a gazdasági környezet fejlesztésének fontosságát - ez visszahathat az előbb említett területekre is. Baráth Etele elsősorban a kis-, és középvállalkozások fejlesztését tartotta fontosnak. Az oktatás és a vállalkozások fontos találkozási pontjaként említette a miniszter a kutatás- fejlesztés területét, ahol a tudásbázisokban elért tudományos eredmények a kis -, és középvállalkozásokba átszivárogva érhetnek el piaci sikereket.

"Minden értelmes beszélgetés után formálódik a nemzeti fejlesztési terv. Ez a beszélgetés most az emberről, a közösségekről, a humán szféráról szólt. Olyan hangsúlyok jelentek meg, amelyek elengedhetetlenül vezérfonalat adnak a Nemzeti Fejlesztési Tervnek" - összegezte a konferencia tapasztalatait a miniszter az [origo]-nak.

"Az egyház impulzust, motivációt képes adni az embereknek" - emelte ki az egyház szerepét a fejlesztésben a vendéglátó, Várszegi Asztrik bencés főapát. Várszegi az [origo]-nak elmondta: fontos volna, hogy az egyházra elsősorban ilyen módon gondoljanak a döntéshozók, és ne csak, mint szociális, vagy oktatási intézményre. Várszegi hangsúlyozta: a fejlesztésben, a társadalmi-gazdasági problémák megoldásában igen nagy szerepet szánna a közösségfejlesztésnek, amely közös munkára motiválhatja az embereket.

Forrás: [origo]

"Olyan környezetet kell teremteni a tőke számára, hogy a befektetések hatására bekövetkező növekedés kimozdítson a szegénységből 3-4 millió embert" - összegezte a nemzeti fejlesztési terv feladatait Ladányi János szociológus. A Corvinus egyetem oktatója szerint azonban ez a fejlődés sem csorog le ahhoz a 6-800 ezer emberhez, akik teljesen leszakadtak a társadalomról, és harmadik világbeli körülmények között élnek.

Amennyiben az állam nem emeli fel ezt a réteget, az hosszú távon vetheti vissza a gazdasági fejlődést. Mivel a világon Magyarországon az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatottság a társadalom egészét tekintve, a kirekesztett rétegek eltartása igen komoly terheket ró az adófizetőkre - ezek a terhek pedig növekedni fognak a probléma fokozódásával - nyilatkozta az [origo]-nak Ladányi.

"Egy adófizető 2,7 honfitársa tb-jét fizeti, ez a környezet nem kifejezetten befektetőbarát." - véli Ladányi. A szociológus elmondta: a munkaerő nem lett mobilabb az elmúlt években: a legszegényebb rétegek pont a munka-lehetőségekkel ellentétes irányba vándorolnak. "Ezeknek a rétegeknek az eltartása iszonyatos terhet ró az államra" - indokolta az azonnali cselekvés szükségességét Ladányi János.