Borúsan látják a gazdaságot az EU lakói

Vágólapra másolva!
Borúlátóak országaik gazdasági kilátásaival kapcsolatban az EU lakói. Egy harmincezer ember bevonásával elvégzett közvéleménykutatás szerint kétszer annyian gondolják azt, hogy országuk gazdasági helyzete romlik majd, mint ahányan javulást remélnek. Az emberek többsége leginkább a munkanélküliség miatt aggódik. A magyarok az európai többséghez hasonló válaszokat adtak, azonban jóval pesszimistábbak az átlagnál. Magyarországon jóval többen aggódnak ugyanakkor az egészségügyi ellátórendszer állapotáért, mint az uniós átlag.
Vágólapra másolva!

Borulátóak országuk és háztartásuk gazdasági kilátásainak megítélésében az Európai Unió lakói. A TNS Opinion and Social harmincezer ember bevonásával készített közvélemény-kutatást, az embereket a gazdasági helyzetről kérdezték. A 25 tagállam válaszadói leginkább a munkanélküliség miatt aggódnak: a válaszadók negyven százalék jelölte meg ezt, mint aggodalma fő tárgyát.

Közel ennyen (39 százalék) fejezték ki aggodalmukat országuk általános gazdasági helyzete miatt. A 2005 tavaszán végzett, előző Eurobarometer felmérés óta nem változott lényegesen az emberek véleménye arról, hogy miként alakulhat országuk gazdasági helyzete a következő 12 hónap folyamán. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a gazdaság miatti nyugtalanság meglehetősen eltérő az egyes országokban. A 15 régi tagállamban az aggodalom mértéke az írországi 4 százaléktól a németországi 43 százalékig terjed.

A sorrend a magyar adatok szerint is hasonlóan alakul, bár - az adott ország gazdasági helyzetének alakulásától eltekintve - valamivel kevésbé vagyunk optimisták, mint az európai átlag. A leginkább pozitív várakozások a válaszadó életét általában, illetve a megkérdezettek háztartásának anyagi helyzetét övezik, igaz, itt is elmaradunk némileg az összeurópai átlagtól. Kedvezőtlenebbül alakul azonban a munkavállalói helyzet megítélése: a magyar megkérdezettek 12 százaléka vár javulást - az európai átlag ezzel szemben 22 százalék. Huszonhárom százalék a helyzet rosszabbodását várja - az európai átlag csak kilenc százalék.

Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok - különösen a 30 év alattiak, valamint elsősorban a budapesten élők pozitívabban ítélik meg helyzetüket, míg az idősebb generációk borúlátóbbak. Ez elsősorban a válaszadók általános életét, a háztartások anyagi helyzetét, valamint a saját munkavállalói helyzetet firtató kérdések esetén élesedik ki.

Az országukra jelenleg váró két legfontosabb problémát firtató kérdésre az európai válaszadók mintegy fele (44 százalék) a munkanélküliséget jelölte meg vezető problémának. Különösen magas ez az arány az új tagországokban, ahol tíz polgárból mintegy hat (57 százalék) fejezte ki aggodalmát. Ennek ellenére azt is látni kell, hogy 2003 óta először csökkent azon EU állampolgárok száma, akik a munkanélküliséget tekintik egyik fő gondnak. A második legnagyobb probléma (a válaszadók 26 százaléka szerint) a gazdaság jelenlegi állapota. A bűnözés került a harmadik helyre a problémák területén.

A két legfontosabb problémát illetően a magyarok a többi európai országhoz hasonlóan vélekednek. Igaz, az arányok tekintetében megelőzzük Európát, mivel itthon 50 százalék a munkanélküliséget, 34 százalék pedig a gazdasági helyzetet tekinti a legnagyobb gondnak jelenleg. A harmadik legnagyobb probléma (30 százalék) az egészségügyi ellátó rendszer, ami az európai átlag szerint a negyedik helyre szorult, de fele ilyen magas aránnyal. Csak a Top 3 után következik az infláció (20 százalék), valamint a bűnözés (19 százalék) és a nyugdíjak (14 százalék).

Nem meglepő, hogy az adatok jelentős szórást mutatnak a korcsoportok tekintetében. Míg például az egészségügyi ellátórendszert minden korosztály hasonló arányban tartotta problémásnak, az idősebbek (60 év felett) érzékenyebben reagáltak a bűnőzésre és a nyugdíjakra. A 40-59 év közötti korosztály a munkanélküliséget jelölte meg kiemelkedő arányban, mint problémát. Érdekes módon az infláció kérdésével leginkább a fiatalok, főként a 29 év alattiak foglalkoztak nagyobb arányban.