Elutasították a kartellező útépítők keresetét

Vágólapra másolva!
A Fővárosi Bíróság 2006. január 23-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004 júliusában hozott határozatát, egyben a felperesek keresetét elutasította.
Vágólapra másolva!

A GVH korábban megállapította, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) által 2002 júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon résztvevő vállalkozások - a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. - versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek. Ennek keretében, egymás között előzetesen megállapodtak abban, hogy melyik cég, melyik autópályaszakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket.

A kartell-megállapodásban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalat részt vett. Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes összege 7,043 milliárd forint volt, amelyet a jogsértő vállalkozások befizettek.

A GVH 2003 februárjában hivatalból indított verseny-felügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy az NA Rt. által 2002. augusztusában (az M7 balatonszárszói, az M7-M70 Becsehely-Letenye, és az M3 görbeházai szakaszára) kiírt nyílt, előminősítéses közbeszerzés során, az említett vállalatok összejátszottak-e. Az eljárást később kiterjesztette a 2002 júliusban kiírt, majd eredménytelennek nyilvánított, ugyanezen szakaszokra vonatkozó meghívásos pályázatra is.

A GVH a rendelkezésére álló iratok, nyilatkozatok és egyéb bizonyítékok alapján megállapította, hogy a cégek előzetesen felosztották egymás között, hogy melyik pályázó, melyik autópályaszakasz kivitelezését szerzi meg illetve, hogy a fővállalkozó melyik vállalkozást fogja alvállalkozóként bevonni az összesen 59,91 kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos építkezésbe.

Az áregyeztetésben és a piacfelosztásban megnyilvánuló akarategyezség az eredménytelenné nyilvánítás után, fennmaradt a megismételt pályázat során is. Az ilyen típusú kartell, az európai uniós gyakorlat szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását és árfelhajtó hatású.

Az összejátszás piactorzító hatása számottevő, mert abban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalkozás részt vett. A nem versenykörülmények között kialakult árak több évre befolyásolhatták a magyarországi autópálya-építéseket. A GVH - követve korábbi határozatait - tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.

A GVH határozata ellen a megbírságolt vállalkozások - a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. - a Fővárosi Bírósághoz fordultak. A január 23-án tartott tárgyaláson hozott ítéletében a Fővárosi Bíróság elutasította az öt útépítő vállalkozás keresetét. Az ítélet nem jogerős.

Az érintett cégek a bírság befizetésének felfüggesztésére is kérelmet nyújtottak be a bírósághoz, ezt a Fővárosi Bíróság 2005. december 8-án elutasította. A kivetett bírságot (Betonút Rt. - 2 212 000 000 forint, DEBMÚT Rt. - 496 000 000 forint, EGÚT Rt. - 496 000 000 forint, Hídépítő Rt. - 1 371 000 000 forint, Strabag Rt. - 2 468 000 000 forint) a cégek 2005 decemberében, illetve 2006 januárjában befizették.