A költségvetésből 400 milliárdot kell spórolni

A jelenlegi és a következő kormányra igen nagy nemzetközi nyomás nehezedik, a költségvetési hiány visszaszorítására. Az Európai Bizottság szeptemberig adott határidót a magyar kormánynak, hogy pontosítsa az euró bevezetésének programját. Szakértők szerint 400 milliárd forintot kellene megspórolni ahhoz, hogy 2010-ben bevezethessük az eurót. Az ígéretek viszont egyelőre csak többletkiadásokat sejtetnek - írja a Népszabadság.

Ha maradnak Gyurcsányék, 400 milliárdot kell megspórolni

A választásokra való tekintettel szeptember 1-ig adott határidőt az Európai Bizottság a magyar konvergenciaprogram pontosítására. Az Unió szerint is a programban említett mértékben kellene csökkenteni a deficitet, azonban kevésnek tartják a programba foglal konkrétumot. Erre figyelmeztetett minap a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő, amikor stabil helyett negatív kilátást adott az adósbesoroláshoz. Az S&P egyik nagy párt programját sem tartotta elfogadhatónak.

Ha nincs változás, az idei deficit meghaladhatja a GDP 6,7 százalékát, vagyis az Európai Bizottság által becsült mértéket - az uniós statisztikai módszertan szerint, a nyugdíjreform költségével csökkentve - hangoztatják a Reuters által megkérdezett szakértők. A kormányzat 4,7 százalékos hiányt ígér. A kormány költségvetési terve és a piaci várakozás között két százalékpontnyi különbség van.

"Ez lényegében azt jelenti, hogy nagyjából 400-450 milliárd forintot kellene kivenni az idei büdzséből" - mondja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa, aki túlköltekezési ígéreteket nem a kormány, hanem a Fidesz részéről lát. Ha egy esetleges Fidesz-kormány például július elsejétől úgy csökkenti a társadalombiztosítási járulékot, mint a kampányban hangoztatja, akkor a büdzséből 700-800 milliárdot kellene kiemelni, hogy az egyenleg legalább ne romoljon.

Petschnig úgy véli, ha a jelenlegi kormány folytatja a munkáját, akkor a választások után rövid távú, azonnali intézkedésekre lehet számítani: közüzemi áremelésekre, az egységes áfa bevezetésére, intézményi költséglefaragásokra. A szakértő utal rá, hogy a Fidesz nem akar megszorításokat, s nem foglalkozik a kiadáscsökkentés kérdésével - írja a Népszabadság.

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint a szakértők itthon és külföldön is magas hiányt várnak. A piac nem ismeri a konkrét elképzeléseket, nem tudja megindulnak-e a reformok. Török hangsúlyozza: a piac nem alkot programot a kormányok vagy a pártok helyett. Nehéz ugyanakkor előrejelezni a globális befektetői hangulatot is. Lehetséges, hogy a magyar kormányok még évekig magas hiánnyal vegetálnak majd.

"Szükség van költségvetési kiigazításra, s lesz is" - mondja Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója. A kutató 5,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár 2006-ra, abban a reményben, hogy a választások után egy százalékpontnyi lefaragást hajt végre a kormány. Abból indul ki, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő nyilvánosan elkötelezte magát a reformok és az euró 2010-es bevezetése mellett. A Fidesz pedig válságról beszél, s győzelme esetén éppen erre hivatkozva válságkezelésbe kezdene, nem az ígéretek gyors végrehajtásába.