Jelentős fagykár lehet a mezőgazdaságban

Az agrárveszteségek felmérése még nem készült el, de az év eleji fagyok, minden bizonnyal károkat okoznak az őszi vetésekben. Az állami díjtámogatás 2003-as megszűnése óta, az ilyen évek a gazdák mellett, a biztosítótársaságokat is nehéz helyzetbe hozzák, mert a kifizetések összege a díjbevétel többszörösét is elérhetik.

A januári kemény fagyok érzékenyen érintették a mezőgazdaságot, ráadásul az időjósok újabb hidegfrontot ígérnek a hétvégére. Sok területen nincs hótakaró, ami védelmet nyújtana a növényeknek, a tartós hideg további károkat okozhat az őszi vetésben.

A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára, Pásztohy András szerint a szaktárca nem számol jelentős károkkal, ám ennek némileg ellentmond a biztosítók véleménye. Pontos felmérés ugyan még nem készült a helyzetről, de a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szakemberei szerint az idei hasonló lehet a 2003-as évhez, amikor a 220 milliós díjbevétel mellett 628 millió forintot, a biztosítási díjak 285 százalékát fizették ki fagykárra. Ráadásul az idén a belvíz is okozhat bajt, az érintett mezőgazdasági művelés alatt álló terület, becslések szerint 15 ezer hektár körül lehet. A kárkép csak később, a bejelentések után fog kirajzolódni.

A biztosítók összes termékéhez mérten, a téli fagykárbiztosítás részaránya igen alacsony, mindössze 5 százalékot tesz ki, és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat: 2005-2006 telén 30 százalékkal kisebb területre és 10 százalékkal alacsonyabb értékre kötöttek biztosítást a gazdák, mint egy évvel korábban.

A téli fagykár elsősorban az őszi kalászosok és az őszi takarmánynövények termelőit érinti. A biztosítást a lehetséges káresemény bekövetkezése előtt kell megkötni, a konstrukció, az adott termelési kultúrától függően, évről évre változik. A kalászosoknál általában a termelési érték 1 százaléka körül mozog a díj mértéke, míg az őszi takarmánynövényeknél jóval magasabb, akár a 10 százalékot is elérheti - mondta Márki János, a K&H biztosító Rt. Mezőgazdasági igazgatója.

A gazdák szerint drága a biztosítás, az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság nem tudja kitermelni az óriási díjtételeket. Dr. Hajas Pál, az Agroservice Csoport ügyvezetője szerint általában csak azok a termelők kötnek biztosítást, akiket termelésbiztonsági szerződésük vagy bankhitelük rákényszerít. Az adatok valóban riasztóak: a búza vetésterületének mindössze 4 százaléka, de a repcének is csak negyede van biztosítva. Összehasonlításképpen: a Nyugat-európai termelők tizenkétszer ekkora biztonságban vannak.

Sipos József, az Allianz Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója szerint az egyetlen remény, hogy hamarosan javulás áll be a magyar mezőgazdaság jövedelmezőségében, mert akkor a termelők - jobb körülmények között - nagyobb arányban kötnének biztosítást.

Az állami szerepvállalás is megoldást nyújtana mindkét félnek, ám 2003-ban eltörölték az 1996 óta működő, 30 százalékos díjtámogatást nyújtó rendszert. Ez nagy érvágást jelentett, mert a gazdák állandó kockázatvállalásra kényszerülnek, az agrárbiztosítási ágazat pedig harmadára zsugorodott. A szinte veszteséges biztosítási formát, más termékeik rovására tartják fenn a társaságok.

Jelenleg nincs semmiféle kompenzáció, bár a kormány felvetései között szerepelt egy újfajta kárenyhítési rendszer. Az agrárbiztosítási alapról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy bizonyos káresemények meghatározott eseteire nyújtana védelmet, de az előterjesztés még nincs abban a stádiumban, hogy annak részleteiről az FVM vagy a MABISZ információt tudna nyújtani.

Novak Endre