Változatlanul hagyta az alapkamatot az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatértekezletén a várakozásnak megfelelően változatlanul, 2,25 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Az EKB december elején szigorított negyed százalékponttal, addig az alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlan volt, 2 százalékon. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke ugyanakkor arra figyelmeztette az eurózóna-tagjelölteket, hogy csak átlátható lépéseket tegyenek a deficit csökkentésére.

Változatlanul hagyta az irányadó alapkamatot az Európai Központi Bank igazgatótanácsa, így az továbbra is 2,25 százalék. Jean-Claude Trichet, az Európai központi bank elnöke szerint a jelenlegi kamatszint támogatja a legjobban a növekedést és a fejlődést, a gazdasági eredmények pedig alátámasztják a mostani, 2,25 százalékos alapkamat-szintet. Trichet ugyanakkor indoklásában többször hangoztatta azt, hogy a bank igazgatótanácsának igen ébernek kell maradnia a közeljövőben.

Az EKB-elnök ugyanakkor a szokásos kitérő választ adta arra a kérdésre, hogy terveznek-e újabb kamatemelést a közeljövőben. Trichet elmondta: nem rutin döntést hoznak, eddigi politikájuk az aktuális helyzet értékelésén alapult. "Nem hozunk mechanikus döntéseket." - utalt az amerikai jegybank egymást követő 14 kamatemelésére Trichet.

Jean-Claude Trichet szerint a rendkívül változékony olajár és az Unió határain túl tapasztalható bizonytalanságok fokozzák az inflációs kockázatot, ráadásul az olajár-emelkedés más fogyasztási cikkek árába is átszivároghat. Szintén kockázati tényezőként értékelte Trichet az egyes állami ár és adóemeléseket. Az EKB igazgatótanácsa szerint azonban ezekkel a kockázati tényezőkkel együtt sem indokolt a kamatszint-emelés.

Trichet szerint az Unió, és az egyes tagállamok fiskális politikája is jobban alakult a vártnál. Az EKB elnök szerint éppen ezért fontos az, hogy a rosszabbul teljesítő államok - köztük Magyarország - megpróbálják leküzdeni a megengedettnél magasabb költségvetési deficitet, ezzel erősítve az eurózónát. A deficit leküzdése kapcsán azonban Trichet figyelmeztetett: az országok "csak megbízható, és teljes részletességében ismertetett" lépéseket tegyenek, "hogy elkerüljük a közelmúlt eseményeit" - utalt Görögország kreatív könyvelésére az uniós jegybankelnök.

A lett és észt euró-bevezetéssel kapcsolatban felmerült kételyekről Jean-Clauide Trichet elmondta: nem kíván előzetes pletykákat terjeszteni, az eurójelölt országok eredményeit a következő konvergenica-értékelésen vizsgálják majd meg, és a szerint döntenek. "A [maastricti] egyezmény az egyezmény, a kritériumok pedig a kritériumok" - tette egyértelművé a döntés alapját Trichet.

A britek sem emeltek

Előzőleg a múlt hónapban a brit központi bank, a Bank of England is változatlanul, 4,50 százalékon hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót, ellenben az amerikai Fed kedden folytatta a 2004. júniusban kezdett szigorítássorozatát, 14-ik alkalommal újabb negyed százalékponttal 4,50 százalékra emelve az irányadó napikamatcélját. Az elemzők csaknem biztosra vették, hogy az EKB most még nem folytatja szigorítást, de a következő, március eleji értekezlet ügyében már senki sem tenné tűzbe a kezét. A további várakozások is borúsak: a legtöbb elemző szerint az euróövezet központi bankja ez év végéig el fogja érni a 3 százalékot.

Az euróövezeti infláció januári alakulásáról az előzetes becslést csak pénteken közli az EU statisztikai hivatala, de a német adatok arra vallanak, hogy az euróövezet átlagában sem rosszabbodhatott a helyzet. Decemberben 2,2 százalékra csökkent a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció az euróövezet átlagában, ezen belül az energiaárak nélkül számolt infláció lassult, a teljes maginfláció pedig stagnált novemberhez képest, miután novemberben mindkettő stagnált, a korábbi, vészjósló gyorsulás után. Noha az inflációs irányzat csökkenő, de meghaladja az EKB tizenkét hónapra legföljebb 2 százalékos célját.