Közeleg a villamosenergia-piac teljes nyitása

Vágólapra másolva!
Az utóbbi években, évtizedben a hazai és uniós energiapolitikában egyaránt elmaradtak azok a fontos döntések, amelyek megakadályozhatták volna az év elején kialakult kritikus energiahelyzetet. Alapvetően nincs ez másként sem a gáz-, sem a villamosenergia-piacon.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt években hihetetlenül megnőtt az ország energiafüggősége. A gáz részaránya a hazai energiaellátásban 45 százalék, ezen belül az összes felhasznált gáz 75 százaléka származik egyetlen partnertől, az oroszoktól. Ez a tény nemcsak a gázellátásban, hanem a villamosenergia-termelésben is jelentős függőséget eredményez, hiszen a hazai erőműpark jelentős része gáztüzelésű. Növeli a gondokat, hogy a rendszer-szabályozásra nincs megfelelő lehetősége a Mavirnak, mert az erőműpark jelentős része elavult. Nincs tározós erőmű, ezért gyakran a legolcsóbban termelő paksi atomerőművet is vissza kell terhelni - olvasható a Világgazdaságban.

Növeli a gondokat, hogy az országnak nincs hosszú távú energiastratégiája, a villamosenergia-törvény legutóbbi módosítása is csak átmeneti megoldás, hiszen a 2007 júliusi teljes piacnyitáshoz új törvényre lesz szükség. A helyzet még kiélezettebbé válik, ha - amint azt a gazdasági tárca vezetője felvetette - 2006 végére, előre hozzák a teljes liberalizációt. Ekkor még jobban lerövidül a rendelkezésre álló idő ahhoz, hogy minden érintett erőmű, kereskedő, áramszolgáltató és főleg fogyasztó felkészüljön a teljes szabadpiaci versenyre.

Eközben luxusprofittól, szénfillértől, erőművi hatósági áraktól hangos a villamosenergia-szektor. Nagy kérdés, hogy ilyen kiszámíthatatlan körülmények között, miként zajlik majd le a piacnyitás, és fel tudnak-e készülni például az áramszolgáltatók az új kihívásokra.

Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (Émász) Rt. kommunikációs és szabályozás-menedzsment igazgatóságának vezetője szerint Magyarország nem szakadhat el az európai tendenciáktól, vagyis a versenyt kell preferálni. Ugyanakkor egyfajta koncentráció is tapasztalható az energiapiacon, s ebből az következik, hogy a hazai energiapiacot várhatóan három-négy nagy szolgáltató fogja meghatározni. Természetesen ehhez olyan versenyfeltételeket, szabályozási hátteret kell teremteni, amely biztosítja a tiszta és átlátható helyzetet. Az áraknak ezzel együtt transzparenseknek kell lenniük, amely a piac minden szereplőjének egyenlő feltételeket biztosít, és főleg megteremti a termelők közötti valódi versenyt.

A jelenlegi hazai viszonyok között nem ennyire egyértelmű a helyzet, mert a kettős piac, vagyis a feljogosított fogyasztók számára megnyitott versenypiac mellett párhuzamosan működő közüzemi szektor rengeteg megoldásra váró kérdést vet fel. Alapvető áttörést majd a jövő júliusi, esetleg jövő januári teljes liberalizáció eredményezhet.

Természetesen legalább ilyen fontos kérdés az ellátás biztonsága is, hiszen a fogyasztók az ár mellett leginkább ezzel szembesülnek - tette hozzá Boross Norbert. Jelenleg a verseny eredményét, vagyis az árcsökkenést még csak a szabadpiacra kilépett ipari fogyasztók élvezik, viszont a szolgáltatás minősége - amely mindenki számára lényeges - a versenyszellem jótékony hatásának köszönhetően már folyamatosan javul. Ezt rendszeresen vizsgálja a Magyar Energiahivatal is. Statisztikai értelemben jelentősen megnőtt az ellátás biztonsága Magyarországon, ám ennek komoly ára van. Az Elmű és az Émász évente átlagosan húszmilliárd forintot fordít hálózati beruházásokra és hasonló nagyságrendet költ fejlesztésre, felújításra is.