Járai: Lassabb a növekedés, mint lehetne

Évente két százalékkal lassabb lesz a növekedés üteme a következő időszakban Magyarországon, mint lehetne - jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán Szekszárdon.

A jelenlegi gazdaságpolitika következménye, hogy magasak a kamatok Magyarországon, viszonylag magasak az adók, elég alacsony a foglalkoztatás. Ez a gazdaság versenyképességét nem segíti, és hosszabb távon azt eredményezi, hogy lassul a gazdasági növekedés üteme, lassúbb lesz, mint a potenciális növekedési ütem - mondta a jegybank elnöke a sajtótájékoztatón.

Az elnök jónak minősítette az inflációs helyzetet, mint mondta, idén az áfacsökkentés hatásaként 1,5 százalék közelében lesz az éves áremelkedési ütem. Az euró bevezetésével kapcsolatban Járai úgy fogalmazott: "négy év alatt hat évet csúsztunk (...), igen távol állunk a követelmények teljesítésétől".

Járai szerint jelentős átalakításokra van szükség, "elsősorban az államháztartást kellene rendbe tenni, ami társadalmi feszültségeket is eredményezhet, de mindenképpen meg kell tenni" - mondta. A halogatás nagyon sokba került a magyar gazdaságnak, és sokba kerül az adófizetőknek is - állapította meg.

Az átalakulást kikényszerítő erőket számba véve lehetőségként egy változó világgazdasági környezetet említett Járai Zsigmond, amikor nehezebb lenne hitelhez jutni. Másik lehetőségként a lakosság "belső nyomását" vetette fel, de mint mondta, az a tapasztalata, hogy az állampolgárok nem igazán értik, "hogy milyen rosszat tesz egy gazdaságnak az adósság növekedése vagy a nagy hiány".

"Lehetne egy európai uniós nyomás is Magyarországra, (...) de ez a nyomás eddig nem nagyon tudott lényeges lépéseket kikényszeríteni (...), és lehet egy piaci kényszer is, ami a legrosszabb alkalmazkodást kényszeríti ki" - vélekedett az elnök.

A gazdasági növekedés visszaesésével, a forint esetleges leértékelődésével, az infláció emelkedésével járhatna, ha a piac kényszerítené ki a gazdaság rendbe rakását - mondta az MNB elnöke.