Euromoney: Rizikósabb a magyar gazdaság

Magyarország javuló kockázati pontszámmal is lejjebb csúszott, de még mindig a térségbeli, első három helyezett között van a londoni Euromoney gazdasági folyóirat márciusi kiadásában ismertetett új, globális országkockázati sorrendben.

Az Euromoney, a legnagyobb londoni gazdaságpolitikai magazin 185 országot rangsoroló, félévente összeállított listáján, Magyarország a tavaly szeptemberi 37-dik hely után, most négy helyezésnyi eséssel, a 41-dik helyre került. Szlovénia, amely a kelet-európai EU-országok közül a legjobb helyen áll, a szeptemberi 29-dik helyről, a márciusi listán a 28-dik helyre emelkedett.

Magyarország, a térségbeli EU-tagok közül, a szeptemberi listához hasonlóan, a 2006 márciusin is a harmadik legjobb országkockázati helyezést érte el, Szlovénia és a globális listán 39-dik helyezett Csehország mögött. Utánuk Észtország (42), Lengyelország (43), Szlovákia (45) és Litvánia (53) következik a térségi kockázati rangsorban.

A globális listán, a márciusi első helyezett, a szeptemberihez hasonlóan Luxemburg, a megszerezhető általános 100 pontból 99,65-tel, utána a szeptemberben harmadik Norvégia (98,44) és a tavaly őszi harmadik Svájc (98,03) következik. Az Egyesült Államok, csakúgy, mint fél éve, a negyedik helyen áll, 96,72 ponttal.

A számos kritérium alapján összeállított osztályzati rendszerben, a 100 pontból Magyarország, a szeptemberi 67,57 pont után, a márciusi kockázati listán 68,50 pontot szerzett az általános kockázati kategóriában.

A legfontosabb összetevők közül, a politikai kockázat pontszáma, a szeptemberi 17,07 pontról jelentősen, 19,30 pontra javult. Ebben a kategóriában 25 pont a legjobb osztályzat, vagyis ez jelzi a legkisebb kockázatot. E kategória nem a tényleges belpolitikai kockázatot méri, hanem azt, hogy az egyes országok milyen eséllyel válnak nem fizetővé az import és az adósság után, illetve tagadják meg a külföldi részvény-befektetések osztalékának, vagy a befektetett tőkének a hazautalását.

A Euromoney az átfogó gazdasági teljesítményre, a lehetséges 25 pontból, az őszi 10,04 pont után, most 9,50 pontot adott Magyarországnak, és romlott a hitelminősítési kategóriára adott pontszám is. Magyarország, az e kategóriában adható 10-ből, a fél évvel ezelőtti 6,67 pont után, most 6,41 pontot kapott, tükrözve a magyar szuverén adósság hitelminősítői megítélésében azóta bekövetkezett romlást.

Tavaly decemberben a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő, az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról, a már csak megszorításokkal befektetői ajánlásúnak tekintett, "BBB plusz"-ra vitte le a magyar szuverén hosszú futamú deviza-kötelezettségek osztályzatát, és azóta a Standard & Poor's, a Moody's Investors Service és a Japan Credit Ratings Agency is leminősítést valószínűsítő, negatívra rontotta stabilról a Magyarországra érvényben tartott - mindazonáltal náluk még elsőrendű "A" kategóriás - osztályzatok kilátását.

A Euromoney ugyanakkor a szuverén hiteltörlesztési késedelmek és átütemezések kategóriájában értelemszerűen most is megadta a lehetséges legjobb 10,00 pontot, mivel Magyarországnak az elmúlt fél évben sem voltak hátralékai és átütemezett adósságai.

A tőkepiaci hozzáférés könnyűségét vagy nehézségét osztályozó kategóriában azonban, a Euromoney a lehetséges 5 pontból, az őszi 4,28 pontot után, most 4,16-ot adott Magyarországnak.

A szeptemberi lista utolsó, 185-dik helyére - a tavaly őszi utolsó, Irak helyett - Észak-Korea került, amely a lehetséges 100 pontból, a szeptemberi 3,87 pont után, ezúttal 2,89 pontot szerzett. Az utolsó öt helyen - Észak-Koreával együtt - Szomália, Kuba, Afganisztán és Irak osztozik.

A globális kockázati sorrendhez fűzött elemzésben, a márciusi Euromomey azt írta: a fő figyelem most Kínára összpontosul. A 61,71 ponttal - a szeptemberi listához hasonlóan - az 52-dik helyezett Kínában, befektetési banki becslések szerint 350 milliárd dollárnak megfelelő a nem teljesítő banki hitelkintlevőség. A Euromoney által idézett befektetési elemzők szerint a kínai kormány is pontosan tudatában van annak, hogy mennyire kevéssé hatékonyak az ország tőkepiacai, már csak azért is, mert a kínai vállalatok összesített piaci tőkeértékének 65 százaléka még mindig állami kézben van. A bankok külföldi tulajdonlását korlátozó szabályok feloldása jó hír lenne a külföldi befektetőknek, akik alig várják, hogy bevásárolhassanak a jelenleg 1500 milliárd dollárnyi megtakarítást kezelő kínai bankrendszerben, áll a londoni gazdasági folyóirat elemzésében.