Veres és Varga sem támogatja az egykulcsos adót

A jelenlegi és a volt pénzügyminiszter, Veres János és Varga Mihály egy kedd esti televíziós műsorban elmondták, hogy nem támogatják az egykulcsos adórendszer bevezetését. Mindketten lehetségesnek tartják a 2010-es eurót, a munkanélküliek számáról ugyanakkor eltér a véleményük.

Varga Mihály szerint a 2010-es euróhoz változtatásokra van szükség az államháztartásban, Veres János szerint pedig végig kell menni az államháztartás tervezett reformján.

Veres János és Varga Mihály ütköztette nézeteit és pártjuk elképzeléseit a gazdaságról, a pénzügyekről, a következő négy év teendőiről a Magyar Televízió 1-es csatornájának Kedd 21 című műsorában. A pénzügyi tárca volt és jelenlegi vezetőjének vitájába bekapcsolódott Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is.

Az adórendszer tervezett változtatásairól a mostani és jelenlegi pénzügyminiszter leszögezte: sem az MSZP, sem a Fidesz nem támogatja az egykulcsos adórendszer bevezetését az országban, amit az SZDSZ és az MDF javasol.

Veres János szerint az egykulcsos rendszer igazságtalan, mivel a szerényebb jövedelműek, illetve a magasabb jövedelemmel rendelkezők is azonos kulccsal adóznának, és ez nem felel meg az igazságos közteherviselés elvének. Az egykulcsos rendszerben a kedvezmények többségét sem lehet érvényesíteni - mondta.

Varga Mihály érve szerint a társadalom már elfogadta azt, hogy akinek magasabb a jövedelme, jobban járuljon hozzá a közterhekhez. Szerinte ennél is fontosabb, hogy az egykulcsos adórendszer nem ad lehetőséget arra, hogy bemutassa hányan élnek ugyanabból a jövedelemből. Elmondta, a Fidesz a családi adóztatás bevezetésének híve.

Kuncze Gábor szerint az egykulcsos adózás egyszerűbbé, átláthatóbbá tenné a hazai adózási szisztémát, növelné az ország versenyképességét és fehérítené a magyar gazdaságot. A szociális szempontokat pedig nem az adórendszerben kellene rendezni - mondta.

Munkanélküliség

Varga Mihály szerint ebben a kormányzati ciklusban jelentősen nőtt a munkanélküliség, a 2002-es 5,7 százalékos rátáról 2005. végére 7,3 százalékra. Ennek orvoslására szerinte a választások után megfelelő gazdaságfejlesztési programot kell indítani, a munkahelyek növelését a közterhek, elsősorban a tb-járulék nagyarányú csökkentésével kell elérni.

Ezzel szemben Veres János azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatottak száma 2002-höz viszonyítva 70 ezerrel nőtt, ráadásul a nyilvántartott munkanélküliek számának növekedésében az is szerepet játszott, hogy az ország áttért az uniós regisztrációra, illetve az előző kormányzat szigorúbb regisztrációs szabályai is közrejátszottak abban, hogy most magasabb a munkanélküliek száma.

Reálbér

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, vajon hogy alakultak a reálbérek, illetve a nyugdíjak vásárlóértéke, Veres János elmondta: a reálbérek az elmúlt négy évben 26 százalékkal emelkedtek, míg a nyugdíjak vásárlóértéke 28 százalékkal nőtt.

Varga Mihály szerint a Medgyessy-kormány kezdetben valóban nagymértékű emelést hajtott végre a béreket tekintve, a növekedést azonban az infláció nagymértékben felemésztette, véleménye szerint 2004-ben már csökkentek a reálkeresetek.

Lehetséges a 2010-es euró

Egy nézői kérdésre a volt és a jelenlegi pénzügyminiszter is lehetségesnek tartotta az euró 2010-es bevezetését. Varga Mihály szerint ehhez változtatásokra van szükség az államháztartásban, Veres János szerint pedig végig kell menni az államháztartás tervezett reformján.

Élesen eltért a véleményük az államadósság megítélésében. Varga Mihály szerint az államadósság napi hatmilliárd forinttal emelkedik, ami óriási terhet jelent az országnak. A Varga Mihály által bemutatott adatsor szerint 2005 végén az államadósság a GDP-hez mérten 63,2 százalékot tett ki, 2001-ben 53,6 százalék volt, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időben három nemzetközi hitelminősítő cég is leminősítette az ország besorolását.

Veres János ezzel szemben úgy vélte, amíg az elmúlt négy év alatt 46 százalékkal emelkedett az államadósság, addig 1998-2002 között mintegy 50 százalékos volt az emelkedés. Veres János az államadóssággal szembeállította a lakosság pénzügyi vagyonának növekedését, ami annál gyorsabban, az elmúlt négy évben 8 ezer milliárd forinttal bővült.