A kartell húsz százalékkal is emelheti az árat

A cégek vezetői számos úton-módon sérthetik meg a versenyjogi előírásokat, ám miként az autópályakartell kapcsán kiderült, a Gazdasági Versenyhivatal kezében is vannak "ütőkártyák".

Megsérthetik a jog előírásait a vállalatok vezetői, ha például, a tender kiírását követően, a pályázni kívánók egymással bizalmas üzleti információkat cserélnek (information exchange), ily módon mesterségesen csökkentve a versenyt. Vagy: az információs kartell továbbfejlesztett változata a színlelt ajánlat (cover bidding), amelynél a kartelltagok nyilvánvalóan értékelhetetlen pályázatot nyújtanak be.

A kartelltagok oly módon is "hagyhatják nyerni" az egyik vállalkozást, hogy a többiek nem nyújtanak be pályázatot vagy pedig visszavonják azt, ezt ajánlat-elfojtásnak (bid suppression) nevezzük. Az is gyakran előfordul, hogy az pályázók egyeztetik egymással árajánlataikat, s így előre eldöntik, ki teheti a legalacsonyabb árajánlatot és nyerheti meg a tendert - olvasható a Napi Gazdaságban.

Az áregyeztetés és a piacfelosztás kombinációjának tekinthető az úgynevezett "körbenyeréses" kartell, amelyben a kartelltagok abban állapodnak meg, hogy az időben ismétlődő vagy földrajzilag elkülönülő tendereken mindig más és más vállalkozás jár sikerrel.

Többek között erre szolgált példaként a Fővárosi Bíróság közelmúltban kihirdetett - nem jogerős - ítélete, amely helybenhagyta a GVH 2004 júliusában hozott határozatát. Ez a döntés a következőt mondta ki: a Nemzeti Autópálya Rt. által 2002 júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon részt vevő vállalkozások - a Betonút Rt., a Debmút Rt., az Egút Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. - versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek, és ezért összesen több mint hétmilliárd forint verseny-felügyeleti bírságot szabott ki rájuk.

Olyan kartell-megállapodás is elképzelhető, amelynél a tagok arra szövetkeznek, hogy a pályázat nyertese miképpen vonja be alvállalkozóként a többi céget a projektbe. Erre szintén az imént említett autópálya-kartell hozható fel példaként. Ami a versenytárgyalások kapcsán létrejövő kartell-megállapodások káros hatásait illeti, a nemzetközi szakirodalom tíz-húsz százalékosra teszi ezek árfelhajtó hatását. (Gondoljunk bele, ez például egy húszmilliárd forintos tendernél, akár négymilliárd forint többletköltséget jelenthet!) A magasabb áron kívül a kartell-megállapodás maga után vonja a piaci struktúra megmerevedését, gátolja az új piacra lépők megjelenését, csökkenti a vállalkozások hatékonyságát, továbbá akadályozza az innovációs kedvet is.

Kérdés, a versenyhatóság hogyan veheti fel a küzdelmet a kartellek szervezőivel. A GVH-nak a verseny-felügyeleti eljárásban számos eszköz áll a rendelkezésére a feltételezett jogellenes magatartás felderítéséhez. Ily módon - hasonlóan az Európai Bizottsághoz - iratokat kérhet be és személyeket hallgathat meg, s előzetes bírói engedéllyel, lehetősége van arra is, hogy a versenyjogi jogsértés gyanújára okot adó cég hivatali helyiségeit és járműveit átkutathassa. Sőt, akár a vállalkozás munkatársainak otthonát, illetve autóját is, úgynevezett hajnali rajtaütésnek (dawn raid) vetheti alá.