A döntés nyomán a jegybanki alapkamat 6 százalék maradt, ez a kamatszint szeptember 20-tól van érvényben. A tavalyi év elején 9,50 százalék volt a jegybanki alapkamat, amelyet kilenc egymást követő alkalommal csökkentett a monetáris tanács.
A testület március 20-án tárgyalja ismét a kamatok kérdését. A piacon többségben van az a vélemény, hogy a választásokig nem változik a kamatszint.
Az ülésen többen hangoztatták, hogy bár a bérek alakulása és a lakossági inflációs várakozások mérséklődő inflációs nyomásra utalnak, a romló költségvetési pozíció miatt szükségessé váló fiskális kiigazítás inflációs hatásai jelenleg még nem becsülhetőek meg.
Többen hangsúlyozták, hogy az egyensúlyi kockázatok miatt a magyar befektetések megítélése nem javult. Ez tükröződött a forintnak a többi regionális devizával szembeni relatív leértékelődésében és a hosszú kamatfelár növekedésében is. A hazai piacok éppen ezért nagyon érzékenyek lehetnek a jövőben a nemzetközi befektetetési klíma romlására - hangsúlyozták egyes felszólalók a két héttel ezelőtti ülésen.
A kamatok jövőbeli alakulását illetően többen úgy vélik, hogy a reálkamatok és a kamatprémium viszonylag magas szintjét a hazai egyensúlyi kockázatok indokolják. Mások szerint viszont a forintkamatok nemzetközi összehasonlításban még mindig az indokoltnál magasabbak, ezért a 2003-ban megemelt jegybanki kamatszint korrekciója még nem tekinthető lezártnak.