Nem csak az árvíz növeli a hiányt

Az eddig árvízi védekezésre fordított 7,3 milliárd forint várhatóan növelni fogja az éves államháztartási deficitet, ám egy ekkora összeg nem befolyásolja lényegesen a hiány mértékét.

A vészhelyzet hétfői bejelentése után már nemcsak az általános tartalék első félévre esedékes 40 százaléka terhére, hanem gyakorlatilag bárhonnan lehet átcsoportosítani forrásokat a védekezésre - írja a Napi Gazdaság. Molnár Albert politikai államtitkár keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy még folyik a márciusi hiány kiszámítása, és még maguk sem tudják, hogy mennyi lesz a végleges szám.

Az államtitkár megerősítette: a prognózisnál 90 milliárd forinttal nagyobb, 350 milliárd forint lenne a harmadik havi deficit. Az első választási fordulót követően, április 10-én hozzák nyilvánosságra a márciusi adatokat - reagált a Világgazdaság értesülésére Molnár Albert.

Lányi Bence, a Raiffeisen értékpapír elemzője szerint "a hír több, mint érdekes". Az árvízre költött pénzek túlnyomó többsége ugyanis már az áprilisi büdzsét terheli, viszont a március utolsó hetében még nem volt ekkora mértékű az árvízi veszély, a kormány csak hétfőn hirdette ki a vészhelyzetet. Az árvíz elleni védekezésre és a következmények nyomán elköltendő pénzek feltehetően nem nőnek olyan mértékűre, ami érdemben befolyásolná a valamivel 1500 milliárd forint fölé tervezett - az elemzők által azonban 1700-1800 milliárdra várt - hiányt.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője szerint az összesen legfeljebb 30 milliárd forintra rúgó árvízszámla messze nem akkora tétel, hogy befolyásolja az éves hiányt, sokkal inkább a 800-850 milliárd forintra tervezett kamatkiadások - mivel csökkenő hozam- és kamatkörnyezetre számítottak a tervezéskor - vagy az áfacsökkentés miatti bevételkiesés alullövése növeli a deficitet.