Nem fogynak az egységes bérletek

Vágólapra másolva!
A 2005 szeptemberében indult egységes bérletrendszer a budapesti és az ingázó utasok számára nyújt kedvezményeket, ám a reméltnél kevesebben veszik igénybe. A Budapesti Közlekedési Szövetség konstrukciója a növekvő díjak miatt elveszítheti vonzását.
Vágólapra másolva!

Havonta több mint 30 ezer ember használ egységes bérletet - mondta el Kéthelyi József, a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) ügyvezető igazgatója. A BKV, a MÁV és a Volán szövetségében kibocsátott bérletek mennyisége jóval elmarad a korábban becsült 120-140 ezertől, és bár további lassú növekedés várható, áttörésre nincs remény. Ha ugyanis a helyi viteldíj nagyobb mértékben nő, mint a helyközi, a rendszer elveszti vonzását. Márpedig a BKV tavaly októberben hat, januárban pedig újabb tíz százalékkal emelte a budapesti közlekedés tarifáit. Mivel az egységes bérleteknél ehhez az árhoz jön a tízszázalékos felár, a BKSZ-t választók számára a bérleten elérhető spórolás mértéke kisebb lesz - olvasható a Világgazdaságban.

A dinamikus növekedést az egyedi jegy, illetve a városhatáron kívülre szóló, zónás bérletrendszer bevezetése szolgálhatná leginkább - véli a szakember. Ám ennek technikai feltétele az elektronikus jegyrendszer startja. Ez a BKSZ-ben részt vevő vállalatok (BKV, MÁV, Volán) közötti elszámolást oldaná meg.

A tavaly szeptemberben indult BKSZ, 2005-ben 432 millió forint támogatást kapott a veszteség finanszírozására. Idén 2,4 milliárdot irányoztak elő, amelynek kétharmadát adja az állam, a többit a Fővárosi Önkormányzat. Ebből kompenzálják a MÁV és a Volán-társaságok bevételkiesését.

Ám, mivel a becsültnél kevesebb fogy az egységes bérletekből, marad másra is pénz. Ebből készítik elő a közlekedési szövetségekről szóló törvényt is. Ez váltaná fel a jogszabályokból - a vasútitól, a helyhatóságin át, az ártörvényig - összeollózott, nehezen kezelhető "salátát". A terület szabályozásának jogi keretbe foglalását indokolják az alakulóban lévő újabb közlekedési szövetségek (nyugat-magyarországi, debreceni, pécsi) is.

Az elképzelések szerint a fővároson belüli vasúti és helyi közlekedési kapcsolatok kialakítására is jutna a pénzből. Példaként említi a szakember, hogy a Kelenföldi pályaudvarról a Keletibe közlekedő vonatnak a jelenlegi, helyi közlekedéshez nem kapcsolódó állomása helyett, több másikat építenének ki.