Az MGYOSZ nem csatlakozik a kiáltványhoz

Nem csatlakozik a 16, többségében kamarai szervezet "Megállapodás a jövőnkért" című kiáltványához a legnagyobb magyar munkáltatói érdekképviselet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége - mondta az MTI-nek Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke.

A kormányprogramba foglalt államháztartási, illetve adóreformot az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) ajánlatos véleményezni - indokolta a szervezet álláspontját Széles Gábor.

"Az időpont most nem megfelelő a kiáltvány kibocsátásra, mivel a kormányprogramot, illetve az annak részét képező államháztartási és adóreformot először a koalíció két pártjának kell megalkotnia, s azután - a parlamenti benyújtás előtt - az OÉT-ben lehet megvitatni" - tette hozzá Széles Gábor.

Az MGYOSZ elnöke egyetért azzal, hogy a kormányprogramnak tartalmaznia kell az államháztartás átalakítását és az államigazgatás karcsúsítását, valamint az államháztartási hiány csökkentését, de nem elég arról általánosságokat megfogalmazni, ahogy azt a kiáltvány teszi.

Az államháztartás jelenlegi helyzetében azonban szerinte nincs realitása a 16 szervezet által javasolt adócsökkentésnek, hiszen az rövid távon növelné a hiányt, miközben a Brüsszeli Bizottság az államháztartás hiány mérséklését követeli Magyarországtól - hangsúlyozta Széles Gábor. Az MGYOSZ elnöke szerint a 2006. évre szóló költségvetési előirányzatokat be kell tartani, ami elengedhetetlen feltétele a piaci bizalom visszaszerzésének.

A 16-ok hétfőn, az országgyűlési választások második fordulóját követően tették közzé kiáltványukat, amelyet még aznap Kóka János gazdasági miniszter is üdvözölt.

Egy új kormányprogram nem elég, mellette konszenzusra kell jutniuk a politikai erőknek az állami és közszféra átalakításában, reformjában - mondta Mosonyi György, a Joint Venture Szövetség tiszteletbeli elnöke a hétfői tájékoztatón, ahol ismertették a kiáltványt.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy új, gazdasági kerekasztal felállítását sürgette, ahol a gazdasági szervezetek és a politikai erők juthatnak konszenzusra a szükséges reformok megvalósításában.

Az ír nemzeti felemelkedés programját hozta fel példaként az MKK elnöke, amelynek révén 20 év alatt Írország az Európai Unió egyik leggazdagabb és legversenyképesebb országává vált.

"Az euró 2010. évi bevezetése olyan kényszer lehet, amely előmozdítja a reformokat" - felelte egy kérdésre Mosonyi György.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsból hiányoznak a politikai pártok és a kamarák képviselői, ezért is kell új fórumokon kezdeményezni a reformprogramot - mondta kérdésre válaszolva Parragh László.