Nem borítja fel a költségvetést a jegybank

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs véleménynyilvánítási joga a PPP-programok költségvetésen kívüli elszámolhatóságának ügyében, és a szerződések ismeretének hiányában nem is tudna megalapozottan véleményt mondani - közölte a jegybank szerdán.

Az MNB honlapján megjelent egy közlemény, amelyben az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) rendelkezése szerint az Európai Unióban valamennyi nagyobb PPP konstrukcióhoz ki kell kérni a hivatal előzetes állásfoglalását arról, hogy a tétel elszámolható-e költségvetésen kívül.

A 2006-os autópálya-építések költségvetésen kívüli elszámolása tehát, az Eurostat előzetes véleménye alapján történhet meg. Ezt az állásfoglalást a Pénzügyminisztérium kéri meg úgy, hogy a szerződéseket az Eurostatnak bemutatja.

Bár az MNB közleménye nem említi, a dokumentum nyilvánvalóan reagálás a Népszabadság szerdai számában megjelent írására, amely szerint egyszerre került veszélybe az idei költségvetési hiány terve és az autópálya-kötvények kibocsátása, mert a jegybank, ahogy tavaly, az idén sem fogadja el a sztrádaköltségek kihelyezését.

A cikk szerzője szerint a most aktuálisan ígért 5 helyett, a GDP 6,5 százalékára is rúghat az államháztartás hiánya, ha idén sem fogadja el az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala - az Eurostat - a magyar autópálya-építés költségvetésen kívüli elszámolását.

"A Magyar Nemzeti Bank ugyanis - igaz, egyelőre zárt ajtók mögött - ismét kifogásait hangoztatja a kormány által kifundált, kreatív könyvelési trükkel szemben. Teszi ezt annak ellenére, hogy a konstrukció néhány hónapja átment az uniós ellenőrzésen, és alkalmazása elvben szabad utat kapott" - áll a cikkben.

A cikk szerzője szerint tavaly az okozott problémát az elszámolásban, hogy a kormány több, már megépült és forgalomba helyezett sztrádaszakasz árát próbálta utólag, a büdzsén kívül elszámolni, ami nem felel meg az EU előírásainak. "Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az unió rostáján még ez is könnyedén átment volna" - véli a szerző, aki az igazi okot abban jelöli meg, hogy Szapáry György, az MNB alelnöke szeptember elején, az EU-pénzügyminiszterek szokásos találkozóját megelőző, rendes bizottsági ülésen kételyeinek adott hangot az autópályatrükkel kapcsolatban, ami "vizsgálatra késztette az Eurostatot, és romba döntötte a magyar kormány terveit".

A Népszabadság úgy tudja: az elszámolhatóságról folyó vita az elsődleges akadálya az ÁAK autópályakötvény-kibocsátásának. A tőkebevonással 600 milliárd forintra tennének szert. A tőkepiaci akció azonban december óta húzódik, és egymást követik a lejáró határidők. Hab a tortán, hogy az épülő autópályák áprilisig esedékes kifizetéseire az ÁAK az év elején 90 milliárd forintnyi áthidaló hitelt vett fel. Ez a pénz lassan elfogy, a kötvénynek viszont még se híre, se hamva.

A jegybank nem jelezte a Pénzügyminisztériumnak, hogy kifogásai volnának az autópályák elszámolásával kapcsolatban - erősítette meg Pichler Ferenc, a tárca kabinetfőnöke az MTI-nek. Leszögezte: a minisztérium az autópálya-elszámolásokban az érvényes szabályoknak, az Eurostat elvi iránymutatásának megfelelően jár el.

A Magyar Állam és az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. várhatóan április végén írja alá a 75 évre szóló program-út szolgáltatási szerződést, ami előfeltétele annak, hogy az ÁAK Zrt. megkezdhesse, az összesen 1,942 milliárd euró (mintegy 520 milliárd forint) értékű autópályakötvények kibocsátását - mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vagyongazdálkodási főosztályának vezetője az MTI érdeklődésére az elmúlt héten.