A külkereskedelmi forgalom növekedése forintban 20, euróban pedig 17-18 százalékos volt. A külkereskedelmi mérleg 7 milliárd forinttal (19 millió euróval) romlott, hiánya 103 milliárd forintot (410 millió eurót) tett ki.
Az import 6, az exporté 3 százalékkal nőtt, így a cserearány 3 százalékkal romlott. A kedvezőtlenebbé váló cserearány túlnyomórészt az energiahordozók árváltozásának következménye - írja a KSH közleménye.
A forint árfolyama 4 százalékkal gyengült, amelyen belül az euróhoz képest két és fél, a dollárhoz viszonyítva pedig 11 százalékos volt az értékvesztés. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje importban 2,5 százalékkal nőtt. Az exportban pedig valamelyest mérséklődött.
Az Európai Unió viszonylatában a kivitel volumene 13, a behozatalé 12százalékkal nőtt. A régi tagállamok vonatkozásában a forgalom volumene mindkét irányban 10 százalékkal lett magasabb. Az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben a kivitel növekedése továbbra is lényegesen felülmúlta a behozatalét. Előbbi 36, a behozatal pedig 22százalék volt.
Az egyenleg mindkét országcsoporttal lebonyolított forgalomban aktív volt. A mérleg az új tagországok relációjában 25, a régiek vonatkozásában 13 milliárd forinttal javult.
Az Európai Unión kívüli országok viszonylatában a kivitel volumene 28 százalékkal nőtt, az - exportnál nagyobb súlyú és attól határozottabb árszintemelkedést elérő - importé pedig 14 százalékkal lett nagyobb.
Az országcsoporttal folytatott kereskedelemben keletkezett hiány, 240 milliárd forint, több mint 40 milliárd forinttal nőtt. Ez magyarázható azzal, hogy a korábban a tagállamokból érkező import egy része mára közvetlenül az ázsiai országokból kerül feladásra - áll a KSH közleményében.