Mindenki a reformokra vár

Néhány nap van már csak hátra, amíg nyilvánossá válnak a kormány megszorítási és reformintézkedései. A kormánynak vélhetően igencsak szigorúan kell meghúzni a költekezés határait, ugyanakkor az is bizonyosnak tekinthető, hogy a megtakarítások mellett a bevételeket is megpróbálják majd növelni. Utánaszámoltunk, honnan, mit lehet elvonni, és milyen adókkal lehet új bevételekhez juttatni a költségvetést.

Május harmincadikára ígérte kormányprogramja beterjesztését Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A piac és a gazdasági szakemberek egyaránt a várhatóan reformokat és megszorításokat együtt tartalmazó intézkedéscsomagra várnak. A várakozásokat jól jellemzi, hogy a nemzeti bank monetáris tanácsa megvárja a kamatemeléssel a kormány reformcsomagját, és a májusi kamatdöntésen nem nyúlt az irányadó alapkamathoz.

Bár a kormányprogramból egyelőre semmi sem került napvilágra hivatalos formában, sajtóértesülésekből már körvonalazódni látszanak a fő csapásirányok. Az utóbbi hetekben ráadásul több közgazdászcsoport is sorra vette, honnan, mennyit lehetne lecsípni, megtakarítani ahhoz, hogy a kormány úrra legyen az idén áprilisra 904,2 milliárd forintra dagadt államháztartási hiányon.

Az [origo] utánaszámolt, hogy az egyes adónemek emelése, vagy a fokozott megtakarítás mennyivel hozna többet az államkasszába. Összesen körülbelül 900 milliárd forintot kellene összegyűjteni ahhoz, hogy a hiányt teljesen kiküszöböljük. Az euró bevezetéséhez nem is kell ennyi pénzt megtakarítani. Ahhoz, hogy az ország megkezdhesse az euró bevezetéséhez szükséges ERM II.-átváltást 2008-ban, az államháztartási hiányt éves szinten, GDP-arányosan 3 százalék alá kellene szorítani. A hiány GDP-arányosan 11,9 százalék volt 2006. első negyedévben, igaz, ebbe beleszámították a Gripenek első részletének leszállítását, és több gyorsforgalmi út megépítését.

A legtöbbet emlegetett bevételi forrás, amely ráadásul már az ősztől pénzt hozhatna az új kabinetnek, a középső áfakulcs megemelése volna. Ha felfelé módosítják a jelenleg 15 százalékos áfát, az élelmiszerek, a gáz- és vízellátás, a fogászat, a gyógyászati segédeszközök és a turizmus ára emelkedik majd, de drágul a temetkezés is. A mennyiben a középső adókulcsot is 20 százalékra emeli a kabinet, havonta 12-14, éves szinten 150-200 milliárd forint bevételre tehet szert. Az adótörvényeket azonban 45 nappal életbe lépésük előtt be kell jelenteni - eszerint legkorábban szeptemberben remélheti áfabevételei növekedését a kormány.

Szintén új bevételeket eredményezne - még mindig az adórendszernél maradva - az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) megszüntetése, vagy módosítása. Bokros Lajos és közgazdász társai az Élet és Irodalomban publikált refomtervükben mindenképpen megszüntetésre ítélnék az adónemet. Más szakértők - így például Hegedüs Miklós, a GKI Gazdaságkutatótól - úgy vélik, az eva és az ekho megszüntetése újra a kényszervállalkozások és a színlelt szerződések megszaporodásához vezetne. A legfrissebb lapértesülések szerint az adónemek megmaradnak, az evát azonban a jelenlegi 15-ről 20 százalékra emelnék. A Kopint Datorg számítása szerint ez az év végéig mintegy 20 milliárd forint többletet jelent a költségvetés számára.

Ugyanakkor szakértők felvetették a személyi jövedelemadó kedvezményeinek megvonását is. Hogy ez mennyit hozna az államkasszának, arról igencsak megoszlanak a vélemények: a Kopint Datorg adatai szerint mindössze 30-40, a CEMI átfogóbb változtatási javaslata mellett 132 milliárd forint folyna be az egykulcsos szja-ból.

Szintén a bevételi oldalt erősítené a néhány napja kiszivárgott "szolidaritási hozzájárulás" terve. Sajtóértesülések szerint több minisztérium is felvetette, hogy a társasági adó felett, "felkérjék" a magyarországi cégeket ennek befizetésére. A tervek szerint ez a jelenleg 16 százalékos TA-t három százalékkal emelné meg, az adót azonban csak néhány évig hagynák érvényben. Hasonlít ez a módszer a Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején bevezetett bankadóhoz, amelyet két éven keresztül kell fizetni a pénzintézeteknek. A "szolidaritási hozzájárulással" megemelt társasági adó a CEMI szerint 105 milliárd forint pluszbevételt jelenthet éves szinten.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hét végi MSZP-kongresszuson elmondta: a megszorításokat az államapparátussal és a politikusokkal kezdenék. A költségvetési gazdálkodó szervek méretének csökkentésére irányuló konkrét elképzelés ugyan nem került napvilágra, a miniszterelnök szavai, illetve korábbi szakértői javaslatok alapján úgy tűnik, a minisztériumok méretének csökkentése mellett átszervezik a helyi közigazgatást is. Az állam fenntartásának költségei minden évben 2000 milliárdos tételt képeznek a költségvetésben, így bőven van miből lefaragni. A szakértők 200 milliárd forint körülire teszik azt az összeget, amelyet csak a minisztériumok megfelelő átszervezésével megtakaríthatna a kormány. A Kopint Datorg elemzői szerint ugyanakkor további 100-150 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha a költségvetési intézmények minden kiadásukat nyilvánosan kellene, hogy elszámolják.

Bokros Lajos

A költségvetés talán legnagyobb pénzsüllyesztőjének jelenleg az egészségügy és a társadalombiztosítás számít. A szektorban a bevételek növelésével párhuzamosan gyökeres változásokra van szükség, hogy elkerüljék az összeomlást - a helyzet mit sem változott az utóbbi 15 évben. A leggyakoribb ötlet itt egyrészt a jelenleg fizetendő egészségügyi hozzájárulás (eho) összegének 4-ről 7 százalékra emelése - ez a CEMI szerint mintegy 150 milliárdot hozna az államkasszába. Ugyanakkor már Bokros Lajosék felvetették a TB-t jellemző potyautas-probléma leküzdésére az ötezer forintos havi egészségügyi díj, illetve a vizitdíj bevezetését. A CEMI adatai szerint a társadalombiztosítás mintegy 400 ezer emberrel nem tud elszámolni. Amennyiben a havi 5000 forintot mindenki után befizetné valaki, 100-200 ezer forinttal többől gazdálkodhatna az egészségbiztosítás.

Szintén az egészségügy helyzetét nehezíti a gyógyszertámogatások állapota. A gyógyszerkassza idén eddig több mint 70 milliárdos veszteséggel számol. Amennyiben a gyógyszerek támogatását átállítanák hatóanyagok szerinti egyösszegű támogatásra, az a Kopint adatai szerint 50-100 milliárd forintot hozhatna a központi költségvetésnek. Ehhez azonban meg kell küzdeni az igen erős gyógyszerlobbival, és valószínűleg meg kell változtatni a gyógyszertörvényt.

Konkrét terv látszik körvonalazódni a felsőoktatás finanszírozására az után, hogy a miniszterelnök találkozott hétfőn a felsőfokú oktatási valamint a kutatóintézetek vezetőivel. Az első megoldási javaslattal Bokros Lajosék álltak elő: ők egy az egyben költségtérítésessé tették volna az egész rendszert. Ez egy átlagos bölcsész szakon félévenként 150 ezer forint körüli tandíjat jelentett volna, de például az orvosin egy szemeszter ára elérte volna a félmillió forintot. A szintén komplex tervvel előálló Kopint Datorg és CEMI már nem volt ilyen radikális. Jelenleg úgy tűnik Gyurcsányék az amerikai modellt próbálják majd meghonosítani Magyarországon, vagyis a diák csak tanulmányai végeztével kezdi majd el törleszteni annak költségeit.