EBRD: Pazarolják az energiát az új EU-tagok

Az  Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) becslése szerint Kelet-Európában az energiafelhasználás hétszer olyan pazarló, mint a nyugat-európai országokban - írja a Napi Gazdaság. A bank döntött arról is, hogy befejezi a 2004-ben EU-taggá vált kelet-közép-európai államok hitelezését.

A 2004-ben eu-taggá vált kelet-közép-európai államok hitelezésének befejezéséről döntött tegnap véget ért közgyűlésén az EBRD. A bank új stratégiájának középpontjába helyezte az energiahatékonyság növelését az egykori szocialista országokban.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) új alapot hozott létre a Kelet-Közép-Európában, illetve az egykori szovjet tagköztársaságokban megvalósuló, energiahatékonyságot célzó beruházások finanszírozására - jelentették be tegnap, az EBRD közgyűlésének második napján. Az alaphoz való hozzájárulás fejében az invesztáló magánvállalatok és kormányok hozzáadhatják saját kvótájukhoz azt a mennyiséget, amivel az invesztíció révén csökken az üvegházhatást okozó gázkibocsátás a célországban. Erre azért lehet szükségük, hogy a kiotói folyamatból rájuk eső kibocsátás-csökkentési célokat teljesíteni tudják. Az EBRD 150 millió eurós alap felállításában reménykedik, az első hozzájáruló a projektet 10 millió euróval támogató luxemburgi kormány volt. A bank közlése szerint a pénzügyi támogatásokat elsősorban ipari létesítmények energiafelhasználásnak hatékonyabbá tételére és megújuló energiaforrások kifejlesztésére használják majd fel.

Az EBRD még múlt pénteken bejelentette, hogy a következő három évben összesen 1,5 milliárd eurót fektet be az energiafelhasználás korszerűsítése érdekében a kelet-európai országokban. A hatékonyság növelésére szükség is van, ugyanis a bank becslése szerint az érintett 27 államban az energiafelhasználás hétszer olyan pazarló, mint a nyugat-európai országokban.

Az EBRD hatvan részvényese tegnap a várakozásoknak megfelelően áldását adta a bank új ötéves stratégiájára, amelynek értelmében a pénzintézet 2010-től nem eszközöl új befektetéseket az Európai Unió (EU) tagjává vált nyolc közép- és kelet-európai országban, ezt követően kizárólag Oroszországgal, a Balkánnal és Közép-Ázsiával foglalkozik. Tegnap Csehország már be is jelentette, hogy jövőre elkezd tárgyalni az EBRD-vel arról, hogy a bank kivonul az országból.

Az EBRD 1991 és 2006 között mintegy 1,84 milliárd euró értékben szerződött magyarországi partnerekkel, és a közreműködése révén további 5,9 milliárd euró érkezett az országba. A kontraktusok kilenctizedét a magánszektor szereplőivel kötötték. A bank 71 magyarországi ügyletben működött közre. Legutóbb 2005 áprilisában nyújtott 50 millió eurós hitelt az M6-os autópálya építéséhez (ez volt az egyetlen tavalyi szerepvállalása). Már 2004-ben is már csupán egy új projekttel jelent meg a pénzintézet, amikor az M5-ös autópálya továbbépítéséhez nyújtott 1,12 milliárd eurós refinanszírozási kölcsönt.