A Moody's emeli az adóskockázati plafont

Több tucatnyi ország, köztük Magyarország adóskockázati besorolási plafonját emelte szerdán a szuverén adósi osztályzat fölé a Moody's Investors Service. Jelezve ezzel a szuverén és a kereskedelmiadósság-kibocsátók adósosztályzatai közötti, eddig szoros kapcsolat további lazulását. A besorolási plafon emelése nem érinti az adott országok, így Magyarország - negatív kilátású - szuverén adósi besorolását.

A most bevezetett új országplafon-metodika - amelyet a cég egyelőre hetven országra alkalmaz - tükrözi, hogy egy-egy szuverén devizakötvény-adós nem fizetővé válás esetén a cég már nem feltételezi automatikusan az érintett országban működő kereskedelmiadósság-kibocsátók devizaadósság-törlesztési moratóriumát.

Az eddigi nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban az egyes országokban bejegyzett cégadósok adóskockázati besorolásának hagyományosan az adott ország szuverén adósi osztályzata szab határt.

A jelentés szerint az új országplafon-módszer nyújtotta nagyobb besorolási rugalmasság alkalmazásával a Moody's a nemzetközi tőkepiacnak a 90-es évek óta végbement mélyülését ismeri el, és azt, hogy az elmúlt években az érintett kormányok többsége óvakodott általános devizaadósság-törlesztési moratóriumok bevezetésétől még szuverén devizakötvény-adósi nem fizetővé válás fenyegetése közepette is.

A Magyarországra megállapított új hosszú távú besorolási plafon "Aa1" három fokozattal haladja meg a hosszú lejáratú szuverén magyar adósságra a Moody's listáján jelenleg érvényes "A1" (A plusz) osztályzatot. A besorolás már csak egy osztatra van a lehetséges legmagasabb, "Aaa" besorolástól.

A Moody's szerdai jelentése azonban hangsúlyozza, hogy az új országplafonok megállapítása nem érinti az egyes országokra érvényes szuverén kötvényadósi osztályzatokat, ugyanakkor az adott országokban működő kereskedelmi kibocsátók besorolásai javulhatnak.

A hitelminősítő február 22-én az addigi stabilról negatívra rontotta az "A1" szintű magyar szuverén adósbesorolást, arra hivatkozva, hogy szerinte Magyarország a költségvetési problémák miatt nemcsak az euróövezetbe, de annak előszobájába, az ERM-II. átváltási mechanizmusba is valószínűleg csak a jövő évtizedben tud belépni.

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője január 26-án rontotta szintén negatívra a nála "A mínusz" besorolású magyar devizaadósság kilátását, a "mind erőteljesebb költségvetési kihívásokra", az általa 10 százalék felettire várt idei központi hiányra és a szerinte 2014 előtt valószínűtlen magyar eurócsatlakozásra hivatkozva.

A legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings is 2014-et jelölte meg a magyar eurócsatlakozás szerinte lehetséges legkorábbi dátumaként, amikor tavaly december 6-án az addigi "A mínusz"-ról a már csak megszorításokkal befektetőinek tekintett "BBB plusz"-ra süllyesztette a szuverén magyar devizaadósi kockázati besorolást, a romló közfinanszírozási helyzetre hivatkozva.

A szuverén és a kereskedelmi adóskockázati besorolások közötti, korábban elválaszthatatlan kapcsolat lazítását a Fitch kezdte, amikor néhány éve bevezetett osztályzati módszerével lehetővé tette, hogy a kelet-európai országokban működő, külföldi stratégiai tulajdonban lévő kereskedelmiadósság-kibocsátók működési országuk szuverén adósosztályzatánál legfeljebb két szinttel magasabb besorolást kaphassanak. Tükrözve ezzel azt, hogy esetleg jobb feltételekkel férnek hozzá tőkepiaci finanszírozáshoz, mint az az ország, amelyben működnek.

A Fitch Ratings a magyar szuverén besorolás decemberi rontásával egy időben az addigi "A plusz"-ról "A"-ra vette vissza a Magyarországra nála érvényes országkockázati plafont.