Évszázadok tőzsdekrachjai

A világszerte mélyrepülő tőzsdéket látva, egyelőre nehéz eldönteni: válság jön, vagy csak időszakos korrekció. Egyesek már évekre temetik a tőkepiacokat, azonban még messze állunk az igazi nagy bukásoktól, amelyek annak idején egész országokat, sőt kontinenseket sodortak évekig tartó gazdasági válságba. Összegyűjtöttük az elmúlt évszázadok legnagyobb tőzsdei krachjait, bukásait, amelyek áttételesen befolyásolták a világtörténelmet.

A tőzsde története során mindig volt olyan slágertermék, befektetési lehetőség, amely az átlagosnál jóval nagyobb hozamot ígért újdonsága, ismeretlensége révén. A nagy optimizmus miatt ezek az áruk és részvények - néha egészen meglepő termékek: a XVII. századi Hollandiában például a tulipánhagyma - reális értékük többszörösére drágultak. Egy idő után azonban eljön az igazság pillanata: aki idejében kiszáll, vagyonokat kereshet, aki bent marad, a minden pénzét elveszítheti.

Az első tech részvény: a tulipánhagyma

Az első jelentős tőzsdei válság a XVII. században, Hollandiában tört ki. Az 1600-as években addig soha nem látott virág jelent meg, török közvetítéssel Európában: a tulipán. A tulipántermesztés - elsősorban Németalföldön - csakhamar virágzó üzletté nőtte ki magát, az emberek egyre több pénzt fizettek egy-egy nemesített növényért. A tulipánhagymákat 1635-ben már a tőzsdén adták-vették.

Áruk hihetetlen emelkedésbe kezdett, 1636-ban: volt olyan hét, amikor a tulipán ára megháromszorozódott. A könnyen megszerezhető gazdagság reményében, egyre többen szálltak be az üzletbe, voltak olyanok, akik mindenüket pénzzé tették, csak hogy tulipánhagymát jegyezhessenek. A krach 1637 áprilisában következett be: a tulipánrészvények egyik pillanatról a másikra elértéktelenedtek. Azok, akik minden vagyonukat tulipánhagymába fektették, néhány nap alatt elvesztettek mindent.

Az Egyesült Államokban 1819-ben ütött be az első tőzsdekrach. A piac összeomlásának előzményei az 1812-14-es amerikai-brit háborúig nyúlnak vissza. Hogy finanszírozza a háborús költségeket, az amerikai kormányzat jelentős kölcsönöket vett fel amerikai bankoktól, amelyek így évekre nemesfém nélkül maradtak.

A nemesfémhiány ellenére a bankok tovább folytatták tevékenységüket: fedezetlen bankjegyeket nyomtattak. A napóleoni háborúk miatt, Európa nem vásárolt amerikai élelmiszert. Ugyanakkor a forradalmak, az 1812-14-es háború, valamint a brit-francia ellenségeskedés miatt megszakadt a nemesfém hagyományos tengeri kereskedelme Peru, Mexikó és Európa között.

Nemesfém hiányában az elszegényedett európai államok nem tudták fizetni adósságaikat az amerikai bankházaknak, amelyek ismét fedezetlen bankjegyekkel árasztották el a piacot. Emiatt először megszaladt az infláció, majd 1819-ben a tőzsde is beszakadt. A válság miatt az amerikai nagyvárosokban hatalmasra nőtt a munkanélküliség: Philadelphiában a lakosság 75 százalékának nem volt munkája, 1800 munkás került az adósok börtönébe. Első válságából 1824-re lábalt ki az amerikai gazdaság.

Arccal a vasút felé

Beborult a vasút-üzlet

A technológiai részvények első jelentős beborulásának tekinthetjük az 1873-as amerikai vasútépítési válságot. A polgárháború után úgy tűnt, az Egyesült Államok a vasút országa lesz: 35 000 mérföld sínt fektettek le néhány év alatt. Mindenki vasútba akart fektetni, a spekulatív tőke beáramlása miatt, a vasúti részvények ára addig soha nem látott magasságokat ért el, valójában azonban nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű pénz, amellyel finanszírozhatták volna az építéseket.

Jay Cooke philadelphiai bankháza is vasúti részvényekbe fektetett: egy új kelet-nyugati vonalat akartak építeni, Northern Pacific Railway néven. A cég azonban nem tudta finanszírozni a hatalmas költségekkel járó építkezést, és 1873. szeptember 18-án csődöt jelentett. A vasúti részvények iszonyatos tempóban kezdtek zuhanni. Az ország 364 vasútja közül 89 csődbe ment. A vasúti papírokat követve az egész tőzsde összeomlott: 1873 és 1875 között összesen 18 000 vállalat ment csődbe. A gazdaság mélyrepülése 1879-ig tartott - az időszakot hosszú depresszióként jegyezték be a gazdaságtörténetbe.