unegyed

Könnyebb lesz felszámolást indítani

2006.06.29. 7:11

Az adósságot felhalmozó cégek ellen eddig csak akkor lehetett felszámolást indítani, ha a tartozás kiegyenlítésére előzetes bírósági végrehajtás keretében nem került sor. Július elsejétől azonban könnyebb helyzetbe kerülnek a hitelezők.

A csődtörvény tavaly decemberben elfogadott módosítása jelentősen átalakította a felszámolási szabályokat arra az esetre, ha az eljárás megindítására nem vitatott vagy elismert tartozásra hivatkozással kerül sor. A július elsején hatályba lépő rendelkezések szerint a hitelező a felszámolási kérelem benyújtását megelőzően köteles az adóst a fizetésre írásban felszólítani. Az adósnak tizenöt nap áll rendelkezésére ahhoz, a felszólításra válaszoljon, azaz a követelés jogszerűségét vitassa, vagy, ha elismeri azt, akkor a tartozást kiegyenlítse. Elképzelhető ugyanis az is, hogy a fizetés egyszerűen figyelmetlenség, vagy a számla elkallódása miatt maradt csak el. Más a helyzet akkor, ha az adós a tartozást nem ismeri el. Ilyenkor azonban a hitelezői felszólításra mindenképpen válaszolnia kell. Ellenkező esetben ugyanis nem lesz akadálya a cég elleni felszámolási eljárás megindításának. Az érdemi vitatásnak minősülő válaszlevélben a követelés elutasítását indokolni is kell. Az érdemi vitatás elküldése pedig azzal a következménnyel jár, hogy a hitelező már nem indíthat közvetlenül felszámolást az adós ellen, a követelését kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban, vagy perben érvényesítheti.

A felszólítás követelményei

Mivel a fizetési felszólítás is komoly jogkövetkezményekkel jár, külön miniszteri rendeletben rögzítették annak formai és tartalmi követelményeit, illetve közzétették a felszólításhoz használható formanyomtatványt is. A fizetési felszólításnak minden esetben tartalmaznia kell az adós és a hitelező nevét, címét, a követelés - azon belül a főkövetelés és járulékai (tőkekövetelés és kamatok) - összegét, mértékét és esedékességét, illetve a tartozás jogcímét. Engedményezés esetén az engedményező nevét és az engedményezés időpontját is fel kell tüntetni. Ha a hitelező meghatalmazott képviselő útján jár el, szerepeltetni kell a meghatalmazott nevét és címét, valamint a meghatalmazás egy példányát a felszólításhoz csatolni kell.. Az okiratban figyelmeztetni kell az adóst arra, hogy felszámolási eljárás kezdeményezhető ellene, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül, indokolt írásbeli nyilatkozatban a megjelölt követelést nem vitatja és nem is egyenlíti ki azt. A felszólítást a hitelező vagy a meghatalmazott képviselője köteles aláírni.

Az átvételt igazolni kell

Kiemeljük, hogy mind a hitelezői fizetési felszólítást, mind pedig az adós erre adott érdemi válaszát írásban kell megtenni és bizonyítható módon kell a másik fél tudomására hozni. A postai úton továbbított leveleket tértivevénnyel kell elküldeni, de nincs akadálya például az okiratok személyes átadásának sem, ha az átvételről írásbeli nyilatkozat készül. A törvénymódosítás miniszteri indokolás felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben elterjedt elektronikus levélváltások (e-mail) csak akkor rendelkeznek bizonyító erővel, ha azokat fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással látták el.

Amennyiben a felszámolási eljárást nem vitatott, vagy elismert tartozásra hivatkozással, azaz a behajtására irányuló bírósági eljárás lefolytatása nélkül kívánja a hitelező megindítani, a kérelméhez a fizetési felszólítás közléséről szóló igazolást (tértivevény, átvételi elismervény) is csatolnia kell. Az adósnak a bíróság felhívására kell igazolnia azt, hogy a felszólításban közölt tartozást írásban vitatta és az érdemi vitatást a hitelező kézhez is vette. Ezzel a felszámolás elrendelését sikeresen megakadályozhatja.

A jogerős bírósági határozaton alapuló követelés esetén azonban a most bevezetett előzetes fizetési felszólítás is szükségtelen. A fizetésképtelenség megállapítását és a felszámolás megindítását az adós az ilyen esetekben kizárólag a tartozás kiegyenlítésével tudja elkerülni.

A vagyonkimentés komoly következményekkel járhat

Az eddigi szabályok szerint az adósságot felhalmozó cégek szinte következmények nélkül fejezhették be a működésüket. Nem került sor ugyanis a vezetők utólagos elszámoltatására. A szintén július 1-től hatályos új társasági törvény előírja ugyanakkor a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. Ezzel összhangban állapítja meg a csődtörvény módosítása a vezetők hitelezőkkel szembeni, magánvagyonukra is kiterjedő felelősségét. Marasztalásra természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolás után ki nem elégített hitelezői követelések maradnak fenn.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Olvasnivaló
Hirdetés
Ajánlat
üzletrész direkt hirdetés
üzletrész direkt hirdetés
üzletrész direkt hirdetés