Az átlagkereset 6-7 százalékkal lehet kisebb

A befektetők és a gazdasági szakemberek egyaránt várták a kormány gazdasági egyensúlyt helyreállítását célzó programját. A csomag bejelentése óta azonban hiányolják a valódi reformokat, illetve aggodalmuknak adnak hangot a szigorú megszorítások piaci hatásai miatt.

A lakosság többféle módon is megérzi majd a szeptembertől életbe lépő megszorító intézkedéseket - mondta az [origo]-nak Bartha Attila, a Kopint-Datorg Tudományos főmunkatársa. A kutató szerint a háztartásokat elsősorban a az energiaárak jelentős emelése érinti majd, ráadásul ennek a lépésnek a következményeit mindenki érezni fogja.

Bartha Attila úgy véli, a második legjelentősebb problémát a munkahelyek elvesztése és az attól való félelem okozza majd az embereknek. Az elbocsátások az államigazgatásban a költségcsökkentő program részét képezik, a versenyszférában pedig az adó- és járulékemelések, valamint a költségnövekedések kényszerítenek ki hasonló lépéseket. A munkanélküliség növekedése jelentősen csökkenti majd az érintett családok jövedelemét.

A kutató szerint, amíg a személyi jövedelemadó és a járulékok növekedése csökkenti a nettó bért, addig az ártámogatások megszüntetése és a fogyasztást terhelő adók növelése az árakat emeli, a kettő együtt pedig a reálbérek csökkenését okozza. Bartha Attila az infláció 5 százalék fölé emelkedésére és a reálbérek 2 százalékos visszaesésére számít a következő esztendőben.

A megszorítások közvetett és csak részben szándékos hatásának tartja a kutató a forint árfolyamának jelentős gyengülését. Ez a devizahiteleket felvevő háztartásokat érinti a legkritikusabban. Bartha Attila úgy véli, a nemzeti valuta gyengülését csak kamatemeléssel tudja majd megállítani a jegybank, ezért a forinthiteleket felvevők terhei is növekedni fognak. A külföldről származó áruk és szolgáltatások árának emelkedése pedig mindenki számára érezhető lesz majd.

Mivel a forintgyengülés és a kamatemelés nem csak a háztartások, hanem a vállalkozások terheit is növeli majd, így a megdrágult finanszírozás akadályozza a vállalkozások fejlődését, és lassítja a gazdaság bővülését. Ez hozzájárul a foglalkoztatottság és a személyi jövedelmek alacsony szintjéhez, ami szintén rontja a lakosság anyagi helyzetét.

A családok kényes helyzetét rontja Bartha Attila szerint, hogy a kormány a választások előtt félrevezette őket annak hangoztatásával, hogy "dübörög", azaz gyorsan fejlődik a gazdaság. Ez ugyanis takarékoskodás helyett költekezésre és eladósodásra ösztönözte az embereket.

A kutató úgy véli, a szeptemberben életbe lépő intézkedések legnagyobb hibája, hogy a terhek jelentős részét a munkához kapcsolódó elvonások teszik ki, ami a fekete- és a szürkegazdaság felé való elmozdulásra kényszeríti a gazdaság szereplőit. Bartha Attila szerint inkábba vagyon és a fogyasztás adózását lett volna érdemesebb fokozni és a kiadásokat csökkenteni.

A megszorításokra a bankszövetség is szokatlanul kritikus hangnemben reagált, véleményük szerint a jelenlegi eszközrendszer nem hoz valódi reformokat, nem eredményez szerkezetváltást.

A költségvetés helyzete javulni fog, de ennek magas ára lesz - mondta Erdei Tamás, a szövetség elnöke. Az adónövelő lépések rontják a vállalkozások versenyképességét, és lassítják a magyar gazdaság fejlődését; így hosszú távon valódi reformok válnak szükségessé. A nemzetközi tapasztalatok szerint a túlnyomó többségében bevételnövelésen alapuló korrekciók hosszabb távon nem sikeresek, mert a magas adóterhelés miatt a választások közeledtével a csomag felpuhul. Az elvonások közel 70 százaléka a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet csökkenti majd.

A járulékterhek emelkedése miatt a 162 142 forintos bruttó átlagjövedelemből az eddig 107 561 forintnyi nettó bér szeptembertől 5,3 százalékkal, azaz 5675 forinttal 101 886 forintra apad. A bankszövetség számításai szerint a teljes lakosságra vetített átlagkereslet csökkenés a 6-7 százalékot is elérheti. A különbség oka az, hogy a felső jövedelmi réteget nagyobb mértékben érintik a megszorítások, a járulékalap kiszélesítése, az adókedvezmények csökkentése és a szolidaritási adó miatt.

A megélhetés költségeit ráadásul jelentősen drágítja majd a 15 százalékos áfakulcs 20-ra emelése. Ennek oka, hogy a 15 százalékos kulcs alá jellemzően pont az élelmiszerek és a szolgáltatások tartoztak, a jövedelmek 33, illetve 27 százalékát költjük el ezekben a szektorokban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Kompenzácói híján az ötszázalékos plusz terhet biztosan a fogyasztókra fogják hárítani a piaci szereplők, ami a fogyasztás 3,5-3 százalékos csökkenését fogja eredményezni a bankszövetség számításai szerint. A hazai keresletcsökkenést a nemzetközi piacokon lehetne kiegyenlíteni, ám az áremelés nem párosul minőségjavulással, így versenyképességük is jelentősen romlik majd.

A bankszövetség szerint az intézkedések az év végére 5 százalékra emelik az inflációt, így az éves átlagot 3,5 százalékra prognosztizálják. A jövő évre bejelentett hatósági áremelések és másodlagos hatások miatt a 2007-es pénzromlás 5-6 százalék között lesz.