Jövőre kamatcsökkentés is lehet

A költségvetési csomag ellenére sem zárható ki egy forintválság, azonban nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv és a kiigazítás hatásainak érezhetővé válásával, jövőre már jelentősebb pénzügypolitikai enyhítés valószínű - áll az egyik vezető londoni befektetési ház pénteki elemzésében. Az anyag szerint már egyik nagy közép-európai gazdaságnak sincs esélye az eurócsatlakozásra ebben az évtizedben.

A Goldman Sachs (GS) pénzügyi szolgáltató londoni befektetési és elemző részlegének havi feltörekvő piaci helyzetjelentése szerint az MNB "pénzügypolitikai dilemma előtt áll". Egyrészről a komoly költségvetési megszorítások enyhíteni fogják az inflációs nyomást a fogyasztás visszaszorítása révén, másrészről a teljes kosárra számolt infláció emelkedése (az adóemelések hatására) és a forintgyengülés ezzel ellenkező irányba hat.

A forint árfolyamgyengülése valószínűleg a legutóbbi, a "megosztott" monetáris tanácson belüli kompromisszumot tükröző negyed százalékpontos emelésénél erőteljesebb pénzügypolitikai választ igényel, de a ház nem számít "2003 megismétlődésére", amikor a kamatszint összesen 6,00 százalékponttal emelkedett a forintgyengülés miatt, áll a jelentésben.

Emellett a következő tizenkét hónapban a monetáris tanács négy, jórészt "héjaként" ismert tagjának - köztük az MNB elnökének - megbízatása jár le, és ez valószínűleg a "galambok" irányába tolja el a testület alapállását, jósolják a Goldman Sachs londoni elemzői.

A ház mindezek alapján változatlanul hagyja rövid távra szóló jegybanki kamatelőrejelzését, amely szerint az idén 7,00 százalékon tetőzik az MNB-kamat. A GS ugyanakkor tizenkét havi távlatra szóló, eddig szintén 7,00 százalékra vonatkozó kamatjóslatát módosítja, és most azzal számol, hogy 2007 első felében összesen 1,00 százalékponttal 6,00 százalékra csökken vissza a jegybanki kamat, ahogy hatni kezdenek a kormány költségvetési megszorító intézkedései.

Ez az első olyan előrejelzés a londoni elemzői közösségben a forint jelentősebb gyengülésének kezdete óta, amely belátható távlatban kamatcsökkentést valószínűsít Magyarországon.

A Goldman Sachs elemzése szerint - egységnyi termékértékre eső munkaköltség alapján számolva - a forint most, a sáv középértéke körül éppen megfelelően van árazva, de továbbra is könnyedén átcsúszhat a gyenge oldalra, méghozzá jelentősen. Ez ugyan nem a ház központi forgatókönyve, de nem is zárható ki a globális befektetői hangulat további romlása esetén, áll a GS pénteki londoni elemzésében.

A cég az egyensúlyi intézkedések hatásaként 2007-ben 3 százalékos reálbércsökkenéssel, 7 százalék körül tetőző éves inflációval, és az idei évre várt, 4 százalék körüli gazdasági növekedés 2 százalékra lassulásával számol.

Az elemzés szerint jóllehet a kormány idei második félévi és jövő évi költségvetési csomagja figyelemre méltó, a távlati költségvetési kilátások "mégsem biztatók". A cég szerint az egyensúlyi program valószínűleg nem elégséges ahhoz, hogy Magyarország 2008-ra teljesítse a maastrichti feltételeket, és nem várható, hogy Magyarország 2014 mint lehetséges legkorábbi dátum előtt be tudja vezetni az eurót.

A Goldman Sachs szerint egyébként a négy legnagyobb közép-európai gazdaság - Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia - közül most már valószínűleg egyiknek sincs esélye arra, hogy 2012 vagy 2013 előtt belépjen az euróövezetbe, sőt "talán még akkor sem".

Szlovákia, amely eddig a legegyértelműbben úton volt a 2009-es eurócsatlakozás felé, olyan "nacionalista-populista kormányt választott", amely "vegyes érzelmekkel viseltet" a 2009-es céldátum iránt, Csehországban pedig valószínűleg olyan párt alkotja a következő kormány magvát, amely szerint az adócsökkentés előbbre való, mint az euró, áll a londoni elemzésben.

Szlovákia eurócsatlakozásával kapcsolatban nemcsak a Goldman Sachs lett borúlátóbb. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő minapi londoni szakszemináriumán elhangzott: az S&P most már "nem olyan derűlátó" azzal kapcsolatban, hogy a négy közép-európai EU-tagállam közül Szlovákia 2009-ben be tud-e lépni az euróövezetbe, mert az alakuló új kormány mutat ugyan "valamelyes elkötelezettséget" a 2009-s belépés iránt, de azt hangoztatja, hogy "ennek összhangban kell lennie a nemzeti érdekekkel".

A Standard & Poor's tavaly december 19-én - nem sokkal a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő hasonló lépése után - emelte egy fokozattal a jelenlegi "A", illetve "A-1" szintre Szlovákia hosszú és rövid futamú szuverén adóskockázati besorolásait, egyebek mellett éppen azzal az indokkal, hogy az ország a gyors közfinanszírozási reformok révén három éven belül az euróövezet tagja lehet.

A hét eleji londoni S&P-konferencián szintén 2014-et nevezték a magyar euróövezeti csatlakozás legvalószínűbb időpontjának, és elhangzott az is, hogy Bulgária és Románia jó eséllyel előbb lesz az euróövezet tagja, mint Magyarország.

A rendezvényen adott előrejelzés szerint a hitelminősítő a kiigazító csomaggal együtt is a GDP-érték 11 százalékára várja az idei magyar államháztartási hiányt, és még 2008-ban is "a 8 százalékos tartományban", 2009-ben pedig "a 7 százalékos tartományban" valószínűsíti a deficitet (a nyugdíjreform és az autópálya-építés költségeit is belevéve, amelyek együtt az S&P számítása szerint évente a GDP-érték 2,5 százalékát teszik ki).