Szabályozná az állam a vízárat

Vágólapra másolva!
Hétszeres különbség is lehet ma Magyarországon egy köbméter víz árában településtől függően, a csatornadíjnál pedig ennél is nagyobb a szóródás. Ez is szerepet játszik abban, hogy törvénytervezettel hatósági kézbe kívánják adni a víz- és csatornadíjak szabályozását.
Vágólapra másolva!

Az árképzés felügyeletének szervezeti kereteit még nem dolgozták ki, de a jogszabályt várhatóan ősszel beterjesztik a parlament elé.

Varga Miklós vízügyi szakállamtitkár a Népszabadság kérdésére elmondta, nem biztos, hogy a tervezett hatóság a minisztérium szervezetéhez tartozik majd. Az is elképzelhető, hogy a vízközműcégek közösen működtetik, és az állam csak a hatósági jogosítványokat teremti meg hozzá.

Az államtitkár szerint lennie kellene egy kötelező árképzési rendszernek, hogy a cégek ne hasra ütve állapítsák meg az árakat. Varga szerint nem az a cél, hogy egységesek legyenek az árak, hanem az, hogy ne kerülhessen be a díjszámításba semmi, ami nem oda való. A jogszabállyal a szolgáltatók körében is szeretnének rendet tenni, jelenleg nincs ugyanis semmilyen engedélyhez, szakmai vagy tőkeerősségi kritériumhoz kötve, hogy ki nyújthat ilyen szolgáltatást, s ez a rendezetlenség gyakran visszaköszön az árképzésben.

Azzal maguk a szolgáltatók is egyetértenek, hogy hasznos volna szabályozni (lehetőleg törvénnyel) az árképzést, most ugyanis az ármegállapító hatóságként működő képviselő-testületek kezét gyakorlatilag semmi sem köti meg. Papp Mária, a Magyar Vízközmű Szövetség főtitkára szerint az sem teljesen számszerűsíthető adottság, hogy jó minőségű-e a víz vagy tisztítani kell, közel vagy távolabb van-e a szennyvíztisztító, de például nincs egyértelmű szabály az amortizáció elszámolására sem.

A települési önkormányzatok ármegállapítási joga a tervek szerint valamilyen formában azonban megmarad: az állam csupán kötelező és egységes sorvezetőt készít a helyi árképzéshez.

A mai árakban akár hétszeres különbségek is lehetnek, a legolcsóbb vízdíj köbméterenként 85, a legdrágább 588 forint volt tavaly a lakosság körében. A csatornadíjaknál ennél is szélesebb a szórás: ott 27 és 630 forint között változnak az árak. A budapesti víz az olcsóbbak közé tartozik (itt az ivóvíz köbméteréért jelenleg 160,30, a szennyvízért 226,50 forintot fizetnek egyelőre - természetesen csak az áfaemelésig), a pécsi, a tatabányai és a balatoni a drágábbak közé tartozik. A legmagasabb díjat egyes nehezen ellátható kistelepüléseken szedik, például a rekordernek számító Vas megyei Hegyhátszentjakabon a védett vízbázis miatti különleges tisztítási igény a drágaság oka, itt a vízdíj 196, a csatornadíj viszont 643 forint.

A konkrét árat főként a vízbázis jellege, a víztisztítás módja, illetve a szennyvízkezelési rendszer befolyásolja, de az sem ritka, hogy a víz a szolgáltató privatizációja után az előbbi tételek változatlansága ellenére is hirtelen megdrágul.