Legkorábban hét év múlva lehet eurónk

Vágólapra másolva!
Kedvezően fogadták a piacok a költségvetési hiány-terv felülvizsgálatát, és a 2010-es euróbevezetési cél majdnem hivatalos elhagyását. Az elemzők az eurót 2013-2014-re várják Magyarországon - írja a Népszabadság.
Vágólapra másolva!

Megelégedéssel nyugtázták tegnap a londoni elemzők Veres János pénzügyminiszter keddi bejelentését az autópálya-építés költségeinek a büdzsén belül történő elszámolásáról, illetve a költségvetési hiány-tervek ennek megfelelő korrigálásáról, valamint evvel összefüggésben a 2010-es euróbevezetési céldátum majdhogynem hivatalos feladásáról. Meglepetést sem a hazai, sem a nemzetközi befektetői körökben nem okozott a három évre mintegy 350 milliárd forintos kiadásnövekedést jelentő sztrádatétel beemelése.

A londoni elemzői körök nagyjából hitelt adnak a kedden kiadott új hiányszámok teljesülésének. Kiemelik, hogy az autópálya-költség egészének beemelése javítja a költségvetési politika átláthatóságát, csökkenti bizonytalanságát, ugyanakkor aláhúzzák, hogy a hiányterv gyakori felülvizsgálata aláássa a költségvetési tervezés hitelességét.

A JP Morgan befektetési csoport szerdai elemzésében 2006-ra a GDP 10,3 százalékának megfelelő államháztartási hiányt jelez előre - ez 0,2 százalékponttal múlja felül a kormány nyugdíjkorrekciós tétel nélkül számolt, mostani 10,1 százalékos prognózisát. A Goldman Sachs befektetési csoport 2006-ra a GDP arányában mért 10 százalékos hiánnyal számol, akárcsak a Dresdner Bank londoni befektetési részlege.

A jövő évi deficitet illetően viszont már kevésbé fedi egymást a kormány - nyugdíjkorrekció nélkül számolt - 5,8 százalékos, és a londoni elemzők 6,2-6,4 százalékos elképzelése. A különbség tovább nő a 2008-as hiánytervet illetően: míg a kormány - nyugdíjkorrekció nélkül - a GDP 3,3 százalékát elérő deficitet prognosztizál, a JP Morgan 6 százalék körüli, a Dresdner Bank elemzői részlege pedig 4,6 százalékos hiányt vár.

Az euró bevezetését egyöntetűen 2013-2014-re teszik az elemzők, amit többek között a 2010-es választásokban rejlő költségvetési kockázattal indokolnak. A Goldman Sachsnál megjegyzik: vélhetőleg a hivatalos euró bevezetési menetrendben 2011-2012-es dátumot jelöl majd meg a kabinet. Barcza György, az ING Bank elemzője szerint középtávon negatívan befolyásolhatja a költségvetési folyamatokat, ha a kormány nem jelöl meg konkrét eurócsatlakozás céldátumot, hanem az csak a makrogazdasági mutatóknak a következő évekre megadott értékéből lesz kikövetkeztethető.

A pénzügyminiszter ígérete szerint a szeptember elsejéig Brüsszelnek benyújtandó konvergenciaprogramban szerepel majd a dátum. Barcza ugyanakkor hangsúlyozza: a hivatalos euró-bevezetési menetrendben csak három évre előre kell megadni és precízen alátámasztani a terveket, így könnyen előfordulhat, hogy 2009-re ismét az idén év elején látott irreális hiányszámhoz hasonló mutatóval rukkol elő a kormány. A rákövetkező évben pedig országgyűlési választások lesznek, vagyis megismétlődhet az idei tervezési malőr. Rövid távon a mára jelentősen megtépázott befektetői bizalom akkor javulhat valamelyest, ha az idei költségvetési hiány - a nyugdíjkorrekciós tétel nélkül - a GDP 10 százaléka alatt marad - teszi hozzá Barcza. Az eddig a költségvetésben el nem számolt tételek között ugyanis még akad olyan, ami tovább növelheti a hiányt, ha bekerül a büdzsébe. A MÁV és a BKV 100 milliárdos nagyságrendre rúgó adósságállománya például ilyen.

l Kéthavi csúcsán volt tegnap a lengyel zloty árfolyama. A piac meglehetősen kedvezően fogadta a biztató növekedési adatokat (idén 4,6 százalékos bővülés a hivatalos prognózis), és azt is, hogy a várakozásoknak megfelelően a lengyel jegybank nem változtatott az öt hónapja változatlan, 4 százalékos alapkamatán. Csehországban viszont kamatemelésre számítanak: a 2 százalékos alapkamatot vélhetően 0,25 százalékponttal emeli ma az ottani jegybank. A rekord ütemben - várhatóan 6,2 százalékkal - bővülő gazdaság mellett ugyanis felpörgött az infláció: az idén elérheti a 2,6 százalékot is a tavalyi 1,9 után.