Csökkent a korrupció Magyarországon

Az elmúlt három évben Magyarországon csökkent a korrupció gyakorisága - állapította meg most közzétett jelentésében a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A javuló tendencia jellemző volt az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokban, valamint többek között a FÁK déli tagállamaiban 2002-2005 között.

Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott kelet-európai országok közül Szlovákiában javult a leginkább a helyzet, de a lett, az észt és a magyar cégek is a korrupció gyakoriságának csökkenéséről számoltak be.

A jelentés - amelynek elkészítéséhez 26 ország több mint 20 ezer cég vezetőjét kérdezték meg - kiemelten foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az egyes vállalatok hogyan igyekeznek "megkenni" az adóellenőröket, illetve mennyit szánnak arra, hogy elnyerjenek állami megrendeléseket.

Magyarország e tekintetben is jó helyen szerepel az EU-hoz újonnan csatlakozott közép-kelet-európai országok között, elmaradva az OECD, a régiós és a világátlagtól is. Magyarországon a cégek 25 százaléka próbálkozott 2005-ben az adóellenőrök megvesztegetésével, míg Csehországban a legnagyobb ez az arány, majdnem 38 százalék. Lengyelországban 30 százalék, míg Szlovákiában megközelíti a 30 százalékot, a legalacsonyabb Szlovéniában, 14 százalék körüli.

Az európai országok közül Albániában a legmagasabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek megpróbálják megvesztegetni az adóellenőröket, 76,65 százalék, Írországban a legalacsonyabb, 11,01 százalék.

Az OECD-átlag 28,26 százalék, a régiós átlag 43,35 százalék, míg a világátlag 31,85 százalék.

Állami megrendelések elnyerésére az OECD-tagországok vállalatai átlagosan az üzlet értékének 0,55 százalékát szánják, miközben a régiós átlag 1,56 százalék, a világátlag pedig 2,29 százalék. A magyar cégek a közbeszerzési ügyletek értékének átlagosan 1,66 százalékát szánják arra, hogy elnyerjenek egy megrendelést, Csehországban 1,75 százalékát, Szlovákiában 1,88 százalékát, Lengyelországban viszont csak 0,29 százalékát, Romániában 0,37 százalékát.

Európában a legtöbbet az albán cégek szánják erre a célra, 6,15 százalékot, a legkevesebbet a spanyolok, 0,06 százalékot.

A jelentés egyebekben megállapítja, hogy elsősorban az újonnan alapított, hazai magántulajdonban lévő cégek hajlanak a korrupcióra Közép- és Kelet-Európában. Az állami vagy külföldi tulajdonban lévő vállalatok körében kevésbé elterjedt a jelenség, és a kisebb városokban vagy a falvakban működő cégek sem fizetnek olyan gyakran kenőpénzt, mint nagy városokban tevékenykedő társaik.