Putyin: Az energia a kulcs mindenhez

Vágólapra másolva!
Egyetlenegy dolog, az energiától való függőség határozza meg a közel-keleti helyzet, az iráni válság vagy akár az atomsorompó-szerződés jövőjét Vlagyimir Putyin szerint, aki minderről a Die Welt című német lapnak beszélt.
Vágólapra másolva!

A tekintélyes konzervatív újságban szerdán megjelent interjújában az orosz államfő utalt arra, hogy Oroszországnak és a Nyugatnak közösen kell dolgoznia az energiaellátás biztosításán. Putyin szerint ma ez mindennél fontosabb téma, egyben - mint az újság tudósítójával folytatott, felettébb kötetlen beszélgetés során fogalmazott - a hozzá legközelebb álló téma. Azonban az olajkorszak - tette hozzá - egyszer véget ér, és valószínűleg jóval korábban, mint arra sokan számítanak. S Oroszország éppen ezért a jövőben egyre inkább a "vízi energiára" tesz.

Országa - mint az elnök hangsúlyozta - nagy erőfeszítéseket tesz a vízienergia-források megteremtése érdekében, az ezt célzó beruházások rendkívül jelentősek. "De a nukleáris energiaellátást is tovább akarjuk fejleszteni" - jelentette ki az államfő, utalva arra, hogy elképzelése szerint az elkövetkező tizenöt-húsz évben a nukleáris energia részesedése Oroszországban a jelenlegi 16 százalékról 20-25 százalékra fog nőni.

Putyin ugyanakkor elutasította azt e feltételezést, hogy országa egyfajta "energia-szuperhatalom" kíván lenni. A "szuperhatalom" kifejezés - tette hozzá - a hidegháborús időkre emlékeztet. Az energia Oroszország esetében "nemzeti gazdagságot" jelent, azzal felelősséggel kell gazdálkodni. "A jövő generációi és a világgazdaság érdekében" - hangoztatta az orosz elnök, hozzátéve, hogy ennek két oldala van, mégpedig a kereslet és a kínálat.

"A Nyugatnak szüksége van a kínálat biztonságára, Oroszországnak pedig a kereslet biztonságára" - fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy nézete szerint ebben a vonatkozásban a G8 országcsoporton belül (a hét legfejlettebb ipari hatalom és Oroszország között) is sikerül konszenzust kialakítani.

Mindebből kiindulva Putyin azt jövendölte, hogy tíz év múlva országa olyan gazdasági hatalom lesz, amelynek befolyása az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed. A növekedés - mint hangoztatta - lenyűgöző, s egyhamar nem ér véget.

Szavai szerint országának sikerült olyan együttműködést kialakítania Kínával, amilyen korábban soha nem létezett. "Még az egykori szovjet időkben, amikor közösen testvéri dalokat énekeltünk, akkor is megmaradt a bizalmatlanság" - hangoztatta, hozzátéve, hogy a két országot ma mindenekelőtt a közös gazdasági érdekek kötik össze.

Iránt Oroszország "partnerének" nevezte. "Iráni partnerünket felszólítjuk arra, hogy hagyjon fel az urándúsítással" - jelentette ki, emlékeztetve arra a korábbi moszkvai javaslatra, hogy Oroszország területén végezzék a közös urándúsítást. A kialakult válsággal kapcsolatban elsődlegesnek nevezte a konfrontáció elkerülését. Az esetleges szankciókkal kapcsolatban azt hangoztatta: ezt a kérdést alaposan meg kell vitatnunk, először tárgyalni kell, s "enyhe szankciók" csakis azután jöhetnek szóba.

Oroszország - mint hangsúlyozta - együtt kíván működni az Európai Unióval. Egyidejűleg hozzátette: nehéz politikai párbeszédet folytatni egy olyan szervezettel, amely szerinte nem megfelelően felépített. Országa azonban soha nem tett kísérletet arra, hogy az európaiakat kijátssza egymással szemben. "Egy erős Európa Oroszország és az egész nemzetközi rend érdeke" - jelentette ki az elnök, nyomatékosan hangsúlyozva ugyanakkor: Európának távol kell tartania magát a posztszovjet térség konfliktusaitól.