Európában marad a génmódosítási tilalom

Brüsszelben szeptember 18-án tárgyaltak a génmódosított termények ügyéről, ám az ülés nem hozott érdemi változást. Közben Európa a GM által szennyezett termények behozatalával kapcsolatos botrányoktól hangos, de Magyarországra feltehetően nem jutott az amerikai és kínai rizsből.

Az EU illetékes bizottságai a napokban tanácskoznak néhány génmódosított növény kereskedelmének engedélyezéséről. Az ügyben annak ellenére nincs egységes álláspont, hogy az adott kultúrákat nem lehetne termesztésbe vonni, és csak takarmányozásra lehetne felhasználni azokat. A teljes magyar tilalmat - úgynevezett védzáradékot - sem szüntették meg. Ebből következtetni lehet arra, hogy az Unió meglehetősen elutasító a génmódosított növényekkel kapcsolatban. A döntéshez a tagállamok kétharmadának támogatása szükséges, tehát a kérdés még sokáig napirenden maradhat.

Az elmúlt hetekben komoly aggodalmat váltott ki egy augusztus végén Európába érkezett amerikai eredetű genetikailag módosított rizsszállítmány. Az uniós vészjelzés nyomán a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉbiH) néhány napon belül megkezdheti a konkrét vizsgálatokat, amelyek segítségével kimutatható, hogy az USA-ból származó ezres nagyságrendű rizsszállítmány genetikailag módosított terméket tartalmaz-e. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy került forgalomba a rizs, amelynek forgalomba hozatalát sem az Egyesült Államokban, sem az Európai Unióban nem engedélyezték.

Az Európai Bizottság által felkért Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) a Bayer cég által nyújtott adatokat, a hasonló GM rizsfajtákra vonatkozó tudományos adatokat, illetve az amerikai hatóságok által elvégzett kockázatbecslési adatokat vizsgálta eddig. A hivatal pénteki állásfoglalásában kijelenti, hogy az elérhető adatok nem elégségesek megfelelő kockázatbecslés elvégzéséhez, ám megnyugtató, hogy abban nagyon kicsi a szennyezés koncentrációja. és hogy hat hónapos importtilalommal sújtották az amerikai rizst a vizsgálatok lezárásáig.

Néhány nappal később Kínából származó, engedély nélküli génmódosított rizst találtak európai üzletekben. A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége ezért a kínai rizs behozatalának tilalmát is követelte a magyar kormánytól. Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője azonban válaszában kifejtette, hogy indokolatlan kereskedelmi korlátozásokat egyetlen országból származó áru elé sem állíthat Magyarország, mivel az negatívan befolyásolhatná a magyar kivitelt is.

A rizzsel kapcsolatos aggodalmak eloszlatására azonban mindenképpen meg kell említenünk, hogy az Egyesült Államokból és Kínából egyaránt nagyon kevés rizs érkezik hazánkba.

Magyarországon évente 65-70 millió tonna rizst használunk fel, ebből 10 ezer tonna a hazai termés. A behozatal nagyrészt uniós országokból érkezik, ami az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakértői szerint a magas támogatásnak, a vámmentességnek és az olcsó szállítási költségeknek köszönhető. Az idei első féléves import 0,13 százaléka származott az Egyesült Államokból, Kínából pedig mindössze 6 tonna rizst hoztunk be, ami a behozatal 0,02 százalékát teszi ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából.