A vártnál szigorúbban, 50 bázisponttal emelte meg alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács hétfői ülését követően 7,75 százalék lesz a magyar jegybanki alapkamat. Az elemzők többsége 25 bázispontos emelést jósolt.
A jegybanki alapkamat vártnál nagyobb emelése felesleges volt, mert a lépés csak átmenetileg erősítheti a forint árfolyamát - mondta az [origo]-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte ugyanis a nemzeti valuta gyengülését előidéző ok, a politikai bizonytalanság továbbra is fennmarad. Az elemző úgy véli, tartós erősödésre csak bizonytalanság megszűnése után lehet számítani.
A monetáris tanács 50 és 25 bázispont között döntött, végül a szigorúbb kamatemelés hívei kerültek döntő többségbe. Járai Zsigmond jegybankelnök elmondta. a monetáris tanácsban szó esett az elmúlt hét eseményeiről, amelyeket a testület inflációs kockázatnövelő tényezőkként értékelt.
A monetáris tanács szerint erősödött az inflációs nyomás, ez indokolta a magasabb kamatemelést. A nyári hónapokban az infláció általában erősödött, és nem egyedi sokkokhoz köthető a drágulás. A jegybankelnök szerint a 2007-2008-as infláció a legutóbbi, emeléshez képest is növekedhet.
A jegybankelnök szerint a mostani kamatszinttel sem biztos, hogy elérhető a 2008-as inflációs cél, kérdéses ugyanis, hogy a piac hogyan fogadja majd az 50 bázispontot. "Jelen helyzetben ez az emelés tűnt indokoltnak." - jelentette ki Járai Zsigmond.
A monetáris tanács szerint a forintgyengülés az iparcikkeket, a nyers élelmiszerek magas ára a feldolgozott élelmiszereket, az infláció pedig a szolgáltatásokat drágította. A testület szerint ugyanakkor kedvező jel, hogy csökken a nyersolaj ára a világpiacon. Ez nem csak az üzemanyagárakra hathat, de csökkentheti a szabályozott energiaárak emelését is.
További kockázatot jelent a belpolitikai bizonytalanság, amely szintén kamatemelést tett szükségessé, ugyanis a magyarországi befektetésekkel szemben megnövekedett a prémiumelvárás. "A konvergencia terv megvalósításának kockázata emelkedett, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi befektetők magasabb kamatfelárat várnak el Magyarországon." - jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök
A jegybankelnök szerint a konvergencia terv "ambíciózus célokat fogalmaz meg az államháztartás deficitcsökkentésével kapcsolatban." Ugyanakkor Járai Zsigmond szerint a kormányzat nem tudott társadalmi konszenzust kialakítani a reformokkal kapcsolatban, ezért jóval nehezebb lesz azokat végre hajtani.
A jegybankelnök elmondta: az elmúlt héten a zavargások hatására elkezdődött forintgyengülés kapcsán a jegybank nem avatkozott be a benkközi devizapiac folyamataiba. Az 50 bázispontos kamatemelés után a forint hirtelen erősödött az euróval, az árfolyam 274,3 forintig ugrott vissza.