Váratlanul a szlovák alapkamatot is emelték

A szlovák alapkamatot 0,25 százalékkal 4,75 százalékra emelte a Szlovák Nemzeti Bank. A lépést a gazdasági növekedés inflációs kockázatai, a régió politikai bizonytalansága és a várható szociális intézkedések indokolják.

A Szlovák Nemzeti Bank kedden 0,25 százalékpontos szigorítással lepte meg a változatlan kamatra számító piacokat. Alapkamatát, a kéthetes repót 4,75 százalékra emelte 4,50 százalékról. A döntés után a szlovák korona 37,400-20/euró volt a londoni bankközi piacon, 0,27 százalékkal erősebb a hétfő esti 37,500-20/eurónál. A döntés előtt a korona 37,435-84/euró volt, 0,17 százalékkal erősebb a hétfő estinél.

Jóllehet az államháztartás legnagyobb tétele, a központi költségvetés egyelőre jól alakul Szlovákiában, a központi bank mégis indokoltnak tartotta az óvatosságot a továbbra is erős gazdasági növekedéssel összefüggő inflációs kockázatok, a térségi politikai bizonytalanság és a kormány várható szociális intézkedései miatt.

A szlovák költségvetés első nyolchavi hiánya 5,716 milliárd korona volt. Ez több ugyan a tavalyi első nyolchavi 5,065 milliárd koronánál és az első héthavi 5,244 milliárdnál is, de így is csak a 9,9 százalékát teszi ki az egész évre tervezett, 57,468 milliárd koronás hiánynak. Tavaly a szlovák költségvetés hiánya csak 33,886 milliárd korona volt, a tervezett 61,524 milliárd helyett.

Tavaly a GDP 2,95 százaléka volt a szlovák államháztartási hiány - kisebb az EU-ban előírt 3 százaléknál, nem utolsósorban a rekordütemű gazdasági növekedésnek is köszönhetően -, az eredetileg tervezett 3,4 százalék helyett. A nyugdíjreform költségei azonban ebben nincsenek benne, azt a GDP 0,8 százalékára becsülték Pozsonyban. Az EU statisztikai hivatala április végén 2,9 százalékra ismerte el Szlovákia tavalyi államháztartási hiányát, de e becslés szerint a hiány 0,6 százalékponttal nagyobb lett volna a nyugdíjreform költségével együtt, amelyet jövőre már nem lehet leszámítani.

Idén az államháztartás hiányát 2,7 százalékra várják, nem számítva a nyugdíjreformot, azzal együtt 4,2 százalék a kormány terve ESA-1995 szerint, és jövőre 3,0 százalék, szintén nyugdíjreformmal együtt. A központi bank idénre 7,0 százalékot, jövőre 4,3 százalékot, 2008-ra 4,1 százalékot jósolt július végén, nyugdíjreformmal együtt.

A szlovák pénzügyminiszter, Jan Pociatek augusztusban lemondással fenyegetőzött arra az esetre, ha az új szlovák kormány "egyszer csak" nem ragaszkodnék az euróövezeti csatlakozás 2009 januári céldátumához. Nyugat-európai elemzők szerint ez utóbbira van is esély, a jóléti kiadások várható növelése miatt. A szlovák jegybank várhatóan további kamatemelésekkel segíti a céldátum betartását, és takarékosságra inti a kormányt. A jegybank utoljára július végén emelte irányadó kamatát, fél százalékponttal 4,50 százalékra, azóta - most keddig - nem változtatott. A júliusi szigorítást az inflációs céllal és az euró 2009-re tervezett bevezetésével indokolták a bankban.

A tőkepiacokon kialakult várakozások szerint az új szlovák kormány kötelességének érzi majd a jóléti kiadásokra tett ígéreteinek betartását, amitől a deficit az euróövezeti korlát fölé növekedhet, kikényszerítve az euró bevezetésének elhalasztását. A Szlovák Nemzeti Bank elnöke, Ivan Sramko egyik augusztusi nyilatkozatában felszólította a kormányt, hogy "erőteljesen és gyorsan" csökkentse az államháztartási hiányt.