Pénz nélkül ígérget Demszky és Tarlós

Vágólapra másolva!
Összehasonlítottuk Demszky Gábor és Tarlós István programját. Az ígéretek gazdasági megalapozottsága körül komoly viták dúlnak, az mindenesetre valószínű, hogy bármelyikük nyer is, az elszegényedett Budapest főpolgármestere továbbra is elsősorban Brüsszel, és a kormány döntéseinek lesz kiszolgáltatva.
Vágólapra másolva!

A két esélyes jelölt programja összecseng a fejlesztések irányát tekintve, ám lényegesen eltérnek a beruházások nagyságrendjét illetően. A városháza az országos szintnél aránytalanul nagyobb bevételei ellenére eladósodott, így a saját forrásokra nem lehet alapozni. Segítség csak a magyar államtól, az Uniótól, vagy a befektetőktől jöhet. Az előbbiekre nincs ráhatása a főpolgármesternek, a befektetőkkel kötött PPP szerződések pedig a jövőt élik fel, tovább növelik az eladósodást.

A PPP, illetve inkább a magánberuházások irányának főpolgármesteri befolyásolása, a beruházások terelgetése azonban mindenképp jelentős forrásokkal kecsegtet. Az utóbbi években ugyanis Budapestre, és környékére irányult az összes Magyarországon befektetett pénz 40 százaléka.

A fővárosnak ugyanakkor mindenképpen szüksége volna új bevételekre ahhoz, hogy hosszú távon finanszírozni lehessen a beruházásokat. Demszky Gábor programjában felveti, hogy ha a kormány megszünteti az iparűzési adót, a Fővárosi Önkormányzat ingatlan értéknövekedési adó kivetésével pótolná a kieső bevételeket.

Demszky Gábor az előre menekülés logikáját követi, minden áron fejleszteni és beruházni akar. Programja a grandiózus Podmaniczky Program megvalósítására épül, amely a jelenlegi főpolgármester ezer fős apparátusának színvonalasan kidolgozott, 101 oldalas munkája.

Demszky sok, még folyamatban lévő, vagy még el sem kezdett beruházásra, mint elért eredményre hivatkozik. A program legfőbb mondanivalója, hogy az utak, közművek felújítása, a közlekedés átszervezése most már sínen van, és ezért az élhetőbb Budapest megteremtésére lehet koncentrálni a következő ciklusban.

A program ugyanakkor arról tanúskodik, hogy Demszky több befolyásos tanácsadóját lecserélte, ugyanis a tervezetben szerepel néhány, a főpolgármester korábbi elgondolásaival homlokegyenest ellenkező ötlet. Ilyen például a motorizáció helyett a gyalogos, közösségi és kerékpáros közlekedés támogatása, ugyanis Demszky szerint a főváros mára megtelt. A nem autós közlekedési módok azonban korábban mintha mostohagyereknek számítottak volna a Városházán.

A vár bevételére törekvő Tarlós István programját tanulmányozva földhözragadtabb, ötleteket találunk. Véleménye szerint a 400 milliárddal eladósodott főváros helyzete miatt a grandiózus terv források híján légvár, így az olcsón megvalósítható, kerületi tapasztalataira épülő fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt.

Mindkét jelöltnek volt alkalma korábban is bizonyítani polgármesterként, Tarlós István a III. kerület, míg Demszky Gábor a főváros ügyeit igazgatta az elmúlt 16 évben. Ebből persze az is következik, hogy a főpolgármester programjában leírt ígéretek erős kritikával találkozhatnak, hiszen joggal teheti fel bárki a kérdést, miért nem valósultak meg ezek a tervek az elmúlt 16 év alatt.

Forrás: MTI
Darabja egymilliárd

A jelenlegi főpolgármester a tömegközlekedési csomópontokban hozzálátna a P+R parkolók építésének, és középtávon a kiskörút lezárását tervezi. Tarlós szerint a közlekedési lámpák áthangolásával és ritkításával, a kerülőutak megfelelő kitáblázásával ingyen is tehermentesíteni lehetne a belvárost.

A parkolásról eltérnek a vélemények: a gépkocsik helyét Demszky továbbra is közterületen képzeli el, bár ígérete szerint megvalósítaná az egységes parkolási rendszert. Középtávon a jelenlegi főpolgármester magántőkéből épült parkolóházakat építtetne, ahol a helyi lakosoknak is fizetni kellene, igaz, kevesebbet. Tarlós fővárosi beruházásként építene parkolóházakat, és megszüntetné a kerékbilincset, mivel arra Óbudán sincs szükség.

A BKV súlyos összegeket emészt fel minden évben, ezt a főpolgármester állami pénzek bevonásával szeretné orvosolni. A közlekedési vállalatot mindkét jelölt átszervezné, Tarlós a részleges magánosítást sem zárja ki. Demszky a Budapesti Közlekedési Szövetséget terjesztené ki, és egyetlen csúcsszervbe vonna össze mindenkit, akinek köze van a budapesti közlekedéshez, a MÁV-tól az útfenntartó FKF Zrt-ig. Tarlós István különféle kedvezményekkel csalogatná az utasokat, és a dunai kishajózás újjáélesztésének gondolatával is kacérkodik, valamint működőképes, egybefüggő kerékpárutakat építene.

A felszín alatti közlekedés megoldást jelenthetne, ám a 4-es metró beruházása keretében a mai napig egyetlen centiméter alagút sem épült. A koncepció pedig régi, és a felelősség nehezen tolható át a kormányra: a főpolgármester a rendszerváltás óta hivatalban volt hat kormány egyikével sem tudott eredményesen együttműködni. A programban ugyanakkor már egy 5-ös metrót is pedzeget Demszky - ez a szentendrei hévet kötné össze a ráckeveivel.

Várhatóan a villamosközlekedés fiaskói sem érnek véget a hatmilliárdos project keretében beszerzett 6 darab Combino villamos ügyével. Mindkét jelölt megígérte, hogy az 1-es villamos átmegy majd a Lágymányosi Hídon. Itt azonban kieshet a csontváz a szekrényből: a híd szakértők szerint műszakilag alkalmatlan erre, és a faállványzattal megtámogatott pilléreket látva ez a vélekedés megalapozottnak tűnik. Demszky egyébként mintha újra szívébe zárta volna a korábban csak a vonalmegszűntetések áldozataiként ismert villamosokat: a programban jelentős EU-forrásokat vár a zártpályás - tehát a villamos - közlekedés fejlesztésére.

A városháza korábban jóváhagyta ugyan a híd terveit, bár mindvégig ellenezte az elmúlt 16 éve egyetlen duna-hídjának megépítését, az 1996-os világkiállítási beruházással együtt. Lágymányos ugyanakkor a legjelentősebb beruházási terület lett, a belváros dél felé bővül a Duna mindkét partján, az Expo meghiúsulásának ellenére is. Ebben egyébiránt óriási érdemei vannak Gegessy Ferencnek, a IX. kerület polgármesterének. Erre a területre, a dél-budai tudásbázisra Demszky Gábor, mint fontos saját eredményre hivatkozik programjában. A főpolgármester Óbudán, a Gázgyár területén egy hasonló tudástelep felépítését ígéri választási programjában.

Demszky programjában szót ejt az omladózó belváros épületeinek rehabilitálásáról. A felújításokkal azonban kemény harcot kell majd vívnia a kerületekkel, ugyanis - ahogy a zsidónegyed esetén már láthattunk - a helyi érdek nem feltétlenül az egységes, történelmi városkép megrőzése, függetlenül attól, melyik párt adta a kerület polgármesterét. Demszky Gábor programjában az új lakás építéssel megegyező mértékű állami támogatást kér az ilyen jellegű házfelújításokra. A főpolgármester ugyanakkor áfa-kedvezményeket is szorgalmaz, hasonló céllal. Kérdés, hogy a kormány hogyan fogadja ezeket az ötleteket akkor, amikor minden forintot az államháztartási hiány csökkentésére kell megfogni.

A fővárost mindkét jelölt megerősítené a kerületekkel szemben. Az elgondolás érthető, hiszen Budapesten nem lehet úgy nagyprojektekben gondolkodni, hogy a főpolgármesternek 23 falu vagy kisváros vezetőit kell meggyőznie igazáról. Az erősebb jogosítványokért a győztesnek azonban még komoly csatákat kell megvívnia az országgyűlésben.

Novák Endre - Barsi Szabó Gergely