Elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja

A nyugdíjrendszert el kell választani a szociálpolitikától, miközben a nyugdíjrendszernek önfinanszírozóvá kell válnia - mondta Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója. Draskovics Tibor szerint a nyugdíjreformhoz kapcsolódó elkerülhetetlen döntéseket 2007 végén, 2008 elején meg kell hozni, megjelölve a bevezetés dátumait.

A tényleges nyugdíjba menetel korhatárának felemelése és a meglévő privilégiumok mérséklése a konvergenciaprogram céljai között is szerepel - közölte Draskovics Tibor. A kormánybiztos hozzátette: a megindítandó reformprogramok közül a nyugdíjreformhoz áll rendelkezésre a viszonylag leghosszabb idő, s kialakítható a szakmai konszenzus.

Draskovics Tibor szerint a magyar államháztartás alapvető problémái abból adódnak, hogy az állam által nyújtandó szolgáltatások, illetve az érintettek által igénybe vehető szolgáltatások nincsenek pontosan definiálva, azaz a felelősség határai nem egyértelműek, s ez érvényes az egészségügyre, a szociálpolitikára, illetve az oktatásra."Ha el akarunk szakadni a korlátlan és finanszírozhatatlan állami felelősségtől, akkor mást kell csinálnunk" - mondta.

A nyugdíj állampolgári jogon nem járhat, az öregkori szegénységet a szociálpolitikának kell megoldania - rögzítette Bokros Lajos. Ennek a megállapításnak a hátterében az áll, hogy Magyarországon a potyautasok tömege az államot ellenségnek tekinti, amelynek nem fizet járulékot, szemben Nyugat-Európával, ahol a befizetés tisztesség és becsület dolga - magyarázta a volt pénzügyminiszter, aki szerint a költségvetés nem képes finanszírozni egy állampolgári jogra épülő nyugdíjrendszert.

Bokros szerint az első pillért - azaz az állami nyugdíjat - ki kell vonni a politikusok játékteréből, akik 14. illetve 15. havi nyugdíjat is ígérnek, miközben a 13. havi nyugdíjat is a nyugdíjasok egészségbiztosításának fedezetére kellene fordítani. Hozzátette azt is, hogy az első pillér torzítása, például az első pillér változtatása versenyképtelenné teheti a második illetve harmadik pillért is.

"Svéd mintájú, egyéni számlás nyugdíjrendszerre van szükség, amely mindenki által nyomon követhető, s amelyhez politikusok, így a pénzügyminiszterek se nyúlhatnak" - fogalmazott a CEU professzora.

Ezzel gyakorlatilag egyetértett Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. A volt pénzügyminiszter a 2001-ben már bevezetett és a munkavállalók számára kiértesített névleges, egyéni számlás nyugdíjrendszer - elszámolás - mellett érvelt.

"Az első pillért az öngondoskodásra és az önfinanszírozásra kell építeni" - fogalmazott Varga Mihály, aki elmondta azt is, hogy a Pénzügyminisztériumban elkészültek a tanulmányok, amelyek szerinte döntésre érettek.

Antal László közgazdász szerint az egészségügyi és nyugdíjkiadások okozta hiány az eredményszemléletű államháztartási elszámolásban (ESA'95) GDP arányosan már 3 százalékot jelent. Hozzátette: a jelenlegi svájci indexálás szerint működő nyugdíjrendszert - amely részben inflációkövető, részben nettó kereset követő - át kell alakítani árindexet követő nyugdíjrendszerre.