Drágák az elhízott dolgozók

Becslések szerint az USA munkaadóinak évente több mint 13 milliárd dollárba kerülnek az elhízással öszszefüggő egészségbiztosítási kifizetések és betegszabadságok. A dolgozók egészségének javítására költött minden dollár háromszorosan megtérül.

Riadót fújtak az amerikai vállalatok a dolgozók elhízásának megakadályozása érdekében. A munkahelyi étkezdék és ételárusító automaták gyors ütemben emelik a zsír- és kalóriaszegény ételek kínálatát, és sok helyütt a cégvezetés szubvencionálja az egészséges ételek árát, így azok sokkal olcsóbbak a hamburgernél, a sült krumplinál vagy a pizzánál. Másutt rendszeres sportolásra ösztönzik az alkalmazottakat ingyenes fitneszbérletekkel, wellnessprogramokkal. A Chicago Tribune szerint az elhízás elleni kampány lassan olyan méreteket ölt, mint amilyen a nyolcvanas években a dohányzás visszaszorítására bontakozott ki az Egyesült Államokban - olvasható a Világgazdaságban.

Mindennek hátterében az áll, hogy az utóbbi időben egyre több adat látott napvilágot az elhízás - illetve az arra visszavezethető egészségügyi problémák - pénzügyi hatásaival kapcsolatban. A washingtoni kormányzat becslése szerint az ország munkaadóinak évente több mint 13 milliárd dollárba kerülnek az elhízással öszszefüggő egészség-, élet- és rokkantsági biztosítási kifizetések, illetve a betegszabadságok. Tanácsadó cégek kiszámították, hogy minden, a dolgozók egészségének javítására költött dollár háromszorosan térül meg a javuló termelékenység és a csökkenő egészségügyi kiadások révén.

A probléma nagyságát érzékelteti, hogy az amerikai felnőttek kétharmada túlsúlyos, s ezen belül közel fele kifejezetten elhízottnak tekinthető. Ez a jelenség persze nemcsak a tengerentúlon, hanem gyakorlatilag minden fejlett országban érzékelhető. Nagy-Britanniában például egy most kiadott elemzés szerint 2010-re a férfiak 75, a nők 60 százaléka lesz túlsúlyos. Különösen aggasztó, hogy a gyermekek körében is drámai mértékben nő az elhízottak aránya, és szakértők azzal riogatnak, hogy emiatt a mai iskoláskorúak átlagosan rövidebb életűek lesznek, mint szüleik.

Az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Markosz Kiprianu szerint a tagországok egészségügyi kiadásainak hét százaléka a lakosság elhízására vezethető vissza. Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, milyen intézkedésekkel lehetne javítani a helyzeten. A vásárlók jobb tájékoztatása, a gyorséttermek és egészségtelen élelmiszerek reklámozásának korlátozása, illetve a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítése mind szerepel az eszköztárban. Nagy kérdés azonban, hogy például a reklámkorlátozásokat kötelező jelleggel írják-e elő, vagy inkább az érintett iparágak önszabályozására, végső fokon a piaci versenyre bízzák azt. Kiprianu és szakértői jelenleg tanulmányozzák, milyen jogalkotási lépésekre lehet szükség ezen a területen.