Magyar eurócsatlakozás: a piac túl borúlátó

A piaci szereplők túl borúlátóan árazzák a magyar euróövezeti csatlakozás időpontját a jelenlegi magyarországi kamatpiaci hozamkonvergencia-görbe alapján, áll az egyik vezető londoni befektetési csoport csütörtöki elemzésében.

A Barclays Capital, a City egyik rendszeres európai feltörekvő piaci elemzéseket is közlő háza szerint a négy közép-európai EU-gazdaság - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - hozamfelár-görbéinek hosszú vége azt jelzi, hogy a piac komoly időbeli eltéréseket áraz az előbbi kettő és az utóbbi kettő euróövezeti csatlakozásában, a magyar euróbevezetés e szerint akár 15 évet is várathat magára.

A ház szerint tény, hogy a magyar költségvetési hiány az idén valószínűleg a GDP-érték 10 százaléka körül lesz, a lengyel kormány pedig céldátumot sem közöl az eurócsatlakozásra, és emiatt a piac nehezen tud kijelölni pontos csatlakozási dátumot. Az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint azonban a magyar és a lengyel kamatpiaci hozamgörbék 15 éves távlatban sem jeleznek várt konvergenciát a zéró felárhoz az irányadó euróövezeti hozamhoz mérve. Ebből gyakorlatilag az következik, hogy a piaci szereplők még ilyen hosszú időhatáron belül sem árazzák a két ország valutauniós tagságát. Ugyanakkor a piac Szlovákia és Csehország esetében ütemes csatlakozási folyamatot látszik beárazni.

A Barclays Capital nem hiszi, hogy a Magyarország és Lengyelország előtt álló euróövezeti csatlakozási kihívások ilyen mértékű árazási borúlátást indokolnának. A ház szerint ugyan Magyarország és Lengyelország valószínűleg tényleg a másik két országtól lemaradva lesz az euróövezet tagja, de jó eséllyel nem több, mint tíz évvel. A tízéves lemaradás már csak azért sem valószínű, mert például éppen a cseh és a szlovák csatlakozás serkentheti a politikai akaratot Magyarországon és Lengyelországban a tagsági feltételrendszer gyorsabb teljesítésére.

A közép-európai országok széttartó hozamfelár-görbéinek másik magyarázata az lehet, hogy az euróövezeti csatlakozási felkészültség már nem annyira erős tényező a négy ország kamatpiacain, de még ebben az esetben sincs elégséges ok ilyen széles hozamfelár-széttartásra, különösen annak ismeretében, hogy az országcsoport hosszú távú inflációs profiljában sok a közös vezérlő elem, áll a Barclays Capital csütörtöki londoni elemzésében.

Néhány napon belül ez a második, viszonylag derűlátó londoni előrejelzés a magyarországi kilátásokról. A JP Morgan befektetési csoport a hét elején, elemzőinek budapesti tájékozódó látogatása után azt írta Londonban kiadott összefoglalójában: Magyarországon most már hivatalos és független elemzők egyaránt komolyan bíznak abban, hogy jövőre teljesíthetők, még akár túlteljesíthetők is lesznek a költségvetési célok.

A korábbi hasonló helyszíni felmérésekkel ellentétben e bizalom most már nemcsak a kormány illetékesei, hanem független elemzők, sőt - ami a legfontosabb - az MNB részéről is megnyilvánult. A független szakértők és az MNB illetékesei valójában azzal számolnak, hogy a 2007-es költségvetési hiány 0,6-0,8 százalékponttal el is fog maradni a hivatalos céltól, állt a JP Morgan e heti londoni beszámolójában.

A londoni elemzői és hitelminősítői közösségben jelenleg a legáltalánosabb várakozás az, hogy Magyarország 2014 körül tudja majd meghonosítani az eurót.