Mérséklődik a belföldi kereslet dinamikája

A megszorítások nyomán már az év végén fékeződik a bérnövekedés, viszont gyorsul az infláció, így lassul a lakosság fogyasztása. Magyarország megítélésének markáns javulására csak jövőre lehet számítani a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint.

Magyarországon a GDP idén várhatóan 4 százalékkal emelkedik a tavalyi 4,2 és az idei, első félévi 4,1 százalék után. A belső kereslet növekedési üteme ugyan lassul, de a kivitel gyorsan bővül. A cserearány viszont legalább 2 százalékkal romlik, így az áruforgalmi egyenleg a tavalyihoz hasonlóan 2,8 milliárd euró, a GDP 3,3 százaléka lesz. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya, a tavalyihoz hasonlóan 5,3 milliárd euró körül várható, ez a GDP bő 6 százaléka.

A költségvetési kiigazítás a növekedési ütemet idén még lényegében nem érinti. A kiigazítás a negyedik negyedévben már érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését. A bruttó bérek dinamikája lassul, a nettó bérnövekedés, az egyéni járulékok emelése miatt ennél is sokkal erőteljesebben fékeződik. Közben az áfaemeléssel és a háztartási energia árának emelkedésével összefüggésben az infláció gyorsul.

Így az év első felében jellemző 5 százalék feletti reálbér-növekedés az év végére csökkenésbe megy át, miközben az év egészében 3 százalékos reálbér-növekedés várható. A nyugdíjak reálértéke idén mintegy 4 százalékkal emelkedik. A második félévtől a lakosság jobban törekszik a pénzmegtakarításra, kevésbé kezd új beruházásokba, ehhez kevesebb új hitelt vesz fel, miközben megpróbálja megőrizni fogyasztási színvonalát. Így a fogyasztás idei növekedése 2-2,5 százalékra lassul, az év végén pedig már alig emelkedik. A beruházások, jó esetben is csak a tavalyihoz hasonlóan, 5 százalékkal nőnek.

A magyar államháztartás minden 100 forint jövedelméből rendszeresen több mint 120 forintot költ el. A javulás ugyan megkezdődik, de a 2006. évi deficit - a GDP arányában 9,5 százalék körüli lesz - így is messze nagyobb lesz az előző évi 7,5százaléknál, és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezett 7,5-8 százaléknál.

Az inflációban az év közepén lényeges változás történt. Az első felében az infláció 2,5-3 százalék között ingadozott, a kiigazítással összefüggésben viszont az év közepétől meredeken emelkedett, szeptemberben már megközelítette a 6 százalékot. 2006 átlagában 3,9 százalékos, decemberben 6-6,5 százalékos áremelkedés várható. Az év elején a forint még erősödött, a kamatok csökkentek. Az év közepétől azonban - részben világgazdasági és régiós hatásokra, de a gazdaságpolitikai fordulat eleinte nem teljesen világos jellege miatt is - a forint összességében mintegy 10 százalékkal gyengült, s a kamatok számottevően emelkedni kezdtek.

A GKI Zrt. azzal számol, hogy a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintik a gazdaságpolitikát. Az euró-forint árfolyam így az év végéig erősödik, a hátralévő hónapokban 260-275 között, az év egészében 266 körül lesz. A jelenleg 8 százalékos jegybanki alapkamat már valószínűleg nem emelkedik.