Gazdasági válságot okozhat a klímaváltozás

A harmincas évek nagy világgazdasági depressziójához, sőt a világháborúk pusztításához hasonló, ezermilliárdokban mérhető gazdasági károkat okozhat globális szinten, ha a fejlett ipari országok nem kezdik el most már sürgősen az éghajlatváltozást okozó káros anyagok kibocsátásának csökkentését, áll az eddigi legátfogóbb, száz évre szóló, Londonban hétfőn kiadott tudományos és gazdasági jelentésben.

Akár a globális GDP 20 százalékos visszaesésével is járhat, ha a fejlett ipari országok továbbra sem foglalkoznak az éghajlatváltozást okozó káros anyagok kibocsátásának csökkentésével, áll a jelentésben. A 700 oldalas összefoglaló, amelyet a brit kormány megbízásából Sir Nicholas Stern, a Világbank volt főközgazdásza állított össze, az első olyan környezeti előrejelzés a világon, amely nem éghajlati szakértők, hanem egy vezető közgazdasági szaktekintély irányításával készült.

Sir Nicholas jelentése szerint a "Business as usual" forgatókönyv megvalósulása - vagyis ha a globális károsanyag-kibocsátás 75 százalékáért felelős ipari hatalmak nem tesznek semmit - 2050-ig a globális GDP-érték legalább 5, de akár 20 százalékos visszaesésével is járhat, míg az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátásának hatékony csökkentése a világgazdaság GDP-értékét ugyanezen időtávon mindössze 1 százalékkal mérsékelné.

A tanulmány felhívja a figyelmet a légkörben lévő széndioxid-állomány gyarapodásának veszélyeire. A jelenlegi károsanyag-kibocsátási pálya mentén ugyanis legalább 50 százalék az esély arra, hogy az évszázad végéig 5 fokot meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedés következik be, mondta a szakértő, megjegyezve, hogy a legutóbbi jégkorszak idején is csak 5 fokkal volt alacsonyabb az átlaghőmérséklet a jelenleginél.

Sir Nicholas szerint a jelenlegi hőmérséklet szinten tartása már nem megvalósítható cél: a növekedés ütemét kell csökkenteni. Ennek elérése érdekében a világ energiatermelő iparának legalább 60 százalékát 2050-ig kellene "dekarbonizálni", vagyis olyan termelésre átállítani, amely nem bocsát ki üvegházhatást okozó szennyezőanyagokat. Ez most még megvalósítható, 20-30 éves késés esetén azonban ennek esélye is elenyészik, tette hozzá a jelentés összeállítója.

Az EU kormányzata is csökkentené a széndioxid-kibocsátást

Az EU kormányzata a jövő év elején, várhatóan januárban terjeszti elő a széndioxid-kibocsátás további csökkentésére vonatkozó tervét - jelentette ki hétfőn José Manual Barroso, az unió bizottságának elnöke, hozzátéve: a már 27 tagú EU-nak el kell köteleznie magát az alacsonyabb szénhidrogén felhasználás mellett. Mint mondta: az EU új energia-csomagjának ez a látható célja.

Hathatósan kell növelnünk a zéró széndioxid-kibocsátású energiafelhasználást, és a tagországi kormányoknak - jövő tavasszal - célértékeket kell majd meghatároznia ezen a téren. Erről szavai szerint megállapodás jönne létre és ezt követően minden tagországnak ki kell majd dolgoznia az alacsony felhasználási értékek elérésének módozatait.

Januárban az EU egy átfogó "Európai Energetikai Elképzelést" tesz le az asztalra és meghatároz olyan intézkedéseket, melyek révén létrehozható egy belső áram- és gázpiac. Menetrend is készül majd - hosszabb távra - a megújuló energiaforrások használatáról és ebben is szerepelnek majd a megvalósítására vonatkozó elképzelések. Ennek része lesz a szolgáltatók egyenlő elbánását szavatoló lépések leírása is.

Barroso végezetül megjegyezte: fontos, hogy közösen megfogalmazott és elfogadott (uniós) célok legyenek a nukleáris energia hasznosításával kapcsolatban is, hogy a tagországok dönthessenek ezen energia hasznosíthatóságáról. Természetesen ezek nemzeti döntések lesznek - tette hozzá a bizottság elnöke.