Jövőre több pénz lesz törlesztésre és vasútra

Noha a széles értelemben vett jóléti kiadások részaránya az összes költésből némiképp viszszaszorulhat a 2007. évi büdzsé tervezetében, még így is messze a legtöbb pénz erre megy el. Az eddiginél nagyobb részt fog szánni azonban a költségvetés államadósság-törlesztésre, vasúti ügyekre és a nyugellátásra.

"Hála" az elmúlt évek laza fiskális politikájának, a rendre elszaladó és a GDP 7-8 százaléka körül ingadozó hiánynak, jövőre az állami kiadások nagyobb hányadát kell az államadósság törlesztésére fordítani, mint az elmúlt időszakban bármikor - írja a Világgazdaság.

A kedden benyújtott 2007. évi költségvetési törvényjavaslat tanúsága szerint az 1100 milliárd forintot is meghaladhatja az adósságszolgálat, ez az államháztartás konszolidált kiadásainak 8,6 százalékát teszi ki. Ez az arányszám az előző ciklusban és erre az évre rendre kisebb volt.

Lényegesen több pénzt emészthetnek fel a vasúti közlekedéssel összefüggő ügyek is - igaz, ennek hátterében kizárólag a MÁV-ot kell keresni. A tavalyi 80, és az előirányzatban szereplő idei 106 milliárd forinttal szemben jövőre csaknem 260 milliárdot szán a kormányzat a vasúti ügyekre.

A számottevő emelkedés magyarázata egyrészt abban rejlik, hogy az állami vasúttársaságnál a lejáró adósságokkal öszszefüggésben 112 milliárdos tőkeemelést kívánnak végrehajtani, másrészt pedig abban, hogy további, az idei kétszeresére rúgó, 102 milliárdos apanázst kaphat a MÁV (kisebb részben pedig a GYSEV) egyedi támogatásként.

Ahogy az elmúlt ciklusban évről évre, úgy jövőre is egyre többet költ az állam a nyugdíjasokra. Amíg 2002-ben 1480 milliárd ment el nyugellátásokra, addig az idén az előirányzat 2100 milliárddal számol (ennél a tényleges összeg még a kabinet prognózisa szerint is magasabb lesz), jövőre pedig az erre a célra felhasznált források megközelíthetik a 2400 milliárdot.

Vannak egyértelműen vesztes területek is. Idesorolható például összességében az állami működési funkciók ellátása, azon belül pedig különösen a védelem sínyli meg a takarékokodást. Az állami kiadásokból a tavalyi tényszámokkal és az idei várható adatokkal összevetve szintén kisebb szeletet hasítanak ki a törvényhozó és végrehajtó szervek.